|
A könyvtár rövid története:
Mórahalmon 1950-ben alakult meg a községi
könyvtár csekély állománnyal a Művelődési Ház helyiségében.
A Gazdakör és az Iparos kör már korábban is működtetett könyvtárat,
ennek a két állománynak a közös szekrényben történő elhelyezése
jelentette a lakossági szolgáltatást nyújtó községi könyvtárat.
1955 a következő jelentősebb dátum, amikor
a Községi Tanács veszi át a fenntartását, de továbbra is egy többfunkciójú
helyiségben működik.
1963-ban kap önálló helyiséget, amely kizárólag
csak könyvtári célokat szolgál, ezek a helyiségek még nem rendelkeztek
külön bejárattal.
1965-től válik a könyvtár külön bejáratúvá.
A könyvtáros kezdetben tiszteletdíjért dolgozott
heti két alkalommal tartott nyitva. Ezt a feladatot Szerényi Julianna
óvónő látta el. 1955-ig 5 könyvtáros váltotta egymást, majd Dosztig
Ferencné, őt követően pedig Ábrahám Vincéné volt a könyvtáros.
Az első képzett szakember Keczeli Mészáros Dezső volt, aki a település
egyéb kulturális programjaiba is bekapcsolódott, s sok olvasót
nevelt az 1963-ban megnyílt Gimnázium hallgatói közül is. A mórahalmi
könyvtár életében meghatározó szerepe volt.
1986 az újabb lépcsőfok: a könyvtár ekkor költözik
jelenlegi helyére, amelyet a Költségvetési Üzem, Vállalkozó kőműves
és sok-sok mórahalmi állampolgár közös akarata, munkája alakított
a mai képére. Az építkezés 1983-ban kezdődött, de pénzhiány miatt
csak 1986. augusztus 19-én vehették birtokba a mórahalmi olvasók
a tágas, szép új építményt.
Ez a könyvtár már a leendő kisvárosi elvárásoknak
megfelelő külsővel és belső tartalommal rendelkezett. 1989-ben
lett Mórahalom város, a könyvtár pedig városi rangra emelkedik.
1992-ben nevet is vesz fel, Tóth Menyhért
mórahalmi születésű festőművész nevét, aki nem csak a festészetben,
hanem az egyetemes emberi kultúra területén is kiemelkedőt alkotott,
így méltó névadója lehetett egy olyan intézménynek, amely ma már
nem szűkíti le működését csak az írásos dokumentumok gyűjtésére,
őrzésére és használatára, hanem gyűjteményében a hagyományos dokumentumok
mellett ma már megjelennek a korszerű audio-vizuális dokumentumok,
valamint az elektronikus adathordozók is.
Tóth Menyhért:
(Mórahalom 1904. január 2.- Bp. 1980. január 8.) - festő,
érdemes művész (1976).
1929-65 között a Képzőművészeti Iskolán Vaszary János tanítványa.
Mórahalmon született és cseperedett fel. Édesapja
kapásvincellér volt. Viszonylag gyorsan változó munkahelyeire
a család követte. 4 évesen kerül Petőfiszállásra, ötéves korától
az ősök szülőfaluja Miske lett lakóhelye.
5 éves korában már tud olvasni, s elkezdi idő előtt az iskolát.
Amikor édesapja bevonul a frontra, helyette is neki kell dolgoznia.
Ekkoriban tört rá a gümőkor, amelyből kigyógyult, de a betegség
szemén maradandó károsodást hagyott.
A szobafestő pályát választotta, de a foktői
templom festésekor elázott a lába, s nem segített az évekig tartó
orvosi kezelés sem, alig húszéves korában a jobb lábát amputálni
kellett.
Nem csak negatívuma volt a foktői templom festésének Amikor ebédidőben
az állásra ment, fejeket, angyalokat rajzolt. A templom restaurálását
irányító művész bíztatta, hogy menjen Budapestre tanulni, mert
tehetségesnek tartotta.
A műtét után szülei is belenyugodtak, hogy teljesen a rajzolásnak
adja a fejét.
1928-ban Baján a Nemzeti Szalon Őszi Tárlatán
három pasztellképét kiállították, 1929 őszén pedig felvették a
képzőművészeti főiskolára is.
A képzőművészeti iskolán Vaszary János tanítványa
volt. Mestere már akkor felfedezte benne a kivételes tehetséget,
az egyéni látásmódot. Nehéz évek voltak ezek Tóth Menyhért számára.
Sokat kellett nélkülöznie, diáktársai sem értették meg. Megismerkedett
közben Bicsérdi Béla tanaival, azok egy életre szóló hatást tettek
rá, majd maga is vegetarianus lett. Ennek az életfilozófiának
egy egészen szélsőséges módját választotta, hetekre, hónapokra
elhallgatott, ami miatt diáktársai bolondnak tartották. Ez a nem
mindennapi életfilozófia, a természet szeretete, a föld közelsége
és tisztelete képein is meglátszik. Amikor újból hazakerült Miskére,
s otthon folytatta a festést, a falubeliek kicsit hóbortosnak,
kicsit különcnek tartották, mert alakjai nem realista alkotások
voltak, nem lehetett ráismerni arra, akit éppen lefestett, mert
képei gondolatokat fejeztek ki, azok a művészi sűrítés eszközeivel,
egyéni látásmóddal készültek, falusi élményei alapján messianisztikus
képeket festett, verseket írt. Ekkori képeit (pl. Faluvége) az
exszpresszionizmus jegyei, hullámzó, szabálytalan vonalak, álomszerű
képzettársítások, lágy formák jellemzik. . Sok emiatt a padlásra
is került közülük, mert nem szívesen vált meg tőlük, s nem szívesen
festett olyan képet, ami nem a saját gondolati, művészi eszmevilágát
tükrözte volna.
A kertjében majoránnát, egyéb fűszer és gyógynövényeket
termelt, abból próbálta a festéshez szükséges kellékekre az anyagiakat
előteremteni.
Az első jelentősebb kiállítását 1941-ben Budapesten
a Műbarát helyiségében rendezték meg. 1945-1958 között korábbi
életformáját folytatva - mezőgazdasági munkából és szobafestésből
élt, s közben exszpresszionista-realista stílusú, plasztikus és
derűs színhatású képeket festett: Kecskenyáj, Halászfiú, Parasztcsalád
(tollrajz). Az ötvenes évek végétől új korszaka kezdődött, az
életképszerű részleteket szimbolikus, tömörítő ábrázolás váltotta
fel. Későbbi, úgynevezett fehér korszakában élénk színnel alapozott,
s azután fehérrel festette meg képeit.
Erről így vall:
" A fehér a színek színe, minden más szín benne foglaltatik.
Az én fehérem a humánum, a szintézis és az aktivitás eredménye,
egyben szimbólum. A színmezőkre osztott korong annál világosabb,
fehérebb, minél gyorsabban forgatjuk, tehát az akció, a forgás
adja a minőséget. Az ártatlanság, a béke és olykor a gyász színe
is a fehér. A nagy mindenséget egybetartó sugárzás színe. A fehér
izzás a legfokozottabb izzás, nekem a kifejezések kifejezése,
a legvilágosabb világosság. "
Festészete egyedülálló a 20. századi magyar
festészet történetében, egyetlen iskolához sem tartozott. Művészetét
a naiv festők teljességigényű kozmikus világkép-érzékelése, természetlátása,
ugyanakkor egyéni, gazdag fantázia, modern, olykor groteszk látásmód
jellemezte.
Első gyűjteményes kiállítása 1964-ben Hódmezővásárhelyen
volt. Ezt követően Magyarországon és külföldön is számos kiállításon
mutatták be képeit. Szülőfalujában Mórahalmon az első kiállítása
1979-ben volt.
Felemás volt ez a fogadtatás, egyrészt a büszkeség
élt az emberekben, hogy lám a mi szülöttünk, s milyen híres festő,
de az emberek többsége nem értette meg a művész mondanivalóját.
Néha valóban az az érzésünk, hogy nem igazán értjük képeinek jelentését,
még csak nagyon szépnek sem találjuk őket. Paraszti témákat, embereket,
emberi kapcsolatokat, ember és állat kapcsolatát festette meg,
de elvontabb témák is vonzották, egészen a kozmikus magasságokig.
Néha meglátogatták Miskén művészbarátai, írók,
festők, akik ismerték a festő valódi értékét, s volt, hogy vásárlót
is hoztak. De ő nem adta olcsón. Képeit inkább gyűjtötte a padláson,
nem sokat élvezte képei jövedelmét, de együtt akarta tudni az
életművet. Előrelátó volt, érezte, hogy, nagy dolog, amit csinál.
Élete utolsó éveiben nemzetközileg is elismert festővé vált, s
ekkor az életmű is méltó kezekbe került. A Bács-Kiskun megyei
Önkormányzat vásárolta meg. Jelenleg Kecskeméten a Katona József
Múzeumban látható. Művei találhatók a Magyar Nemzeti Galériában,
a Kiscelli Múzeumban, a Pesterzsébeti Helytörténeti Múzeumban,
a Székesfehérvári István Király Múzeumban, közgyűjteményekben,
valamint hazai és angliai magángyűjteményekben.
A mórahalmi könyvtár is őriz egy festményt
a művésztől és névadótól, mely Csendélet címet visel. A könyvtár
a település fennállásának 100. évfordulóján 1992. májusában vette
fel Tóth Menyhért nevét, s ez alkalomból műveiből egy átfogó kiállítást
is rendeztünk, ahol Supka Magdolna a festő életművének jó ismerője
méltatta életművét, s hozta közelebb Mórahalom lakosaihoz híres
szülöttét.
A könyvtár állománya:
az 1998. december 31-i adatok szerint:
21.731 kötet könyv,
7 kötet időszaki kiadvány,
897 hangzó dokumentum (bakelit lemez, hangkazetta)
26 elektronikus dokumentum (CD-ROM)
100 db. egyéb dokumentum, videokazetta, diafilm.
Az állomány összesen: 22761
Állományegységek:
- gyermek és ifjúsági irodalom
- ismeretterjesztő könyvek
- felnőtt szépirodalom
- szakirodalom
- olvasótermi állomány (kézikönyvek, lexikonok, csak helyben
használható)
- helyismereti gyűjtemény ( lapkivágatok, meghívók, fényképek
stb.)
- önkormányzati ülések anyagai, testületi jegyzőkönyvek,
rendeletek, határozatok, Összevont Rendezési Terv
- audio-vizuális dokumentumok (bakelit lemezek, hangkazetták,
videofilmek)
- elektronikus dokumentumok: CD-ROM-ok
A könyvtár nyitva tartása:
Hétfő: zárva (feldolgozó nap)
Kedd: 9-től 17 óráig
Szerda: 9-től 17 óráig
Csütörtök: 9-től 17 óráig
Péntek: 9-től 17 óráig
Szombat: 8-tól 12 óráig
Vasárnap: Zárva
A könyvtár használata:
A könyvtárat használhatja az, aki beíratkozott olvasója.
Beiratkozási díj:
- 14 év alatt ingyenes
- tanulók ( középiskolai, felsőfokú tanintézeti) 100 Ft/év
- felnőttek: 200 Ft/év
- nyugdíjasok: 100 Ft/év
- 70 éven felülieknek ingyenes
A könyvtár szolgáltatásai:
- helyen olvasás ( kézikönyvek, lexikonok, egyéb könyvek,
folyóiratok, napilapok stb.)
- kölcsönzés : könyv, folyóirat, hanglemezek (csak beíratkozott
olvasóknak)
- tájékoztatás (felvilágosítás, tanácsadás)
- könyvtárközi kölcsönzés
- könyvtári rendezvények szervezése (író-olvasó találkozók,
könyvtárhasználati foglalkozások)
- könyvtári informatika használata
- keresés a szirén könyvtári rendszer olvasók
által hozzáférhető programjaiban
- Internet használat
- Elektronikus dokumentumok használata CD-ROM-ok
- kiadványszerkesztés, terjesztés, a helyi lap gondozása
(Mórahalmi KÖRKÉP )
Ez az oldal Mórahalom Város Polgármesteri Hivatalának honlapjának része, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával jött létre, 1999-ben.
|