Jelen rendelet 8/2006. (III. 31.) számú rendelettel módosított rendelkezései 2006. március 31. napjával lépnek hatályba.

A rendelet kihirdetése 2006. március 31. napján megtörtént.

Dr. Szántó Mária

jegyző

 Mórahalom város Képviselőtestülete

29/1993. (XII.31.) KT. sz. rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások

és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

bérbeadásáról és elidegenítéséről ^*

Mórahalom város Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Tv.), továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény helyi végrehajtására a következő rendeletet alkotja.

I.

Általános rendelkezések

1.§

(1)   A rendelet hatálya kiterjed Mórahalom város területén az Önkormányzat tulajdonában lévő új és megüresedett lakásokra, szükséglakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. (üzlet, műhely, garázs, stb.)

(2)   A rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni - értelemszerű eltérésekkel - az önkormányzati költségvetési intézmény kezelésében lévő, feladatinak ellátásához biztosított lakásokra és helyiségekre is (intézményi szolgálati lakás).

(3)   A rendelet alkalmazása szempontjából bérbeadó a Képviselőtestület Polgármesteri Hivatala.

(4)   A lakások és helyiségek bérbeadásánál figyelembe kell venni az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat is.

(5)   A bérlő kiválasztására vonatkozó hatáskört a rendeletben meghatározottak alapján:

a)  az (1) bekezdésben megjelölt lakások és helyiségek tekintetében

     - az Egészségügyi és Szociális Bizottság,

b)  a (2) bekezdésben meghatározott lakások és helyiségek esetében a szerv vezetőjének javaslatát figyelembe véve a Képviselőtestület gyakorolja.

II.

A lakások bérbeadása

2.§

(1)   Lakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

a)  szociális helyzet

b)  piaci alapú

c)  bérlőkijelölés

d)  Tv.-ben előírt bérbeadási, elhelyezési kötelezettség,

e)  a rendeletben meghatározott csere-lakás,

f)   a rendeletben meghatározott közérdekű célok.

(2)   Az újonnan épült, vagy megüresedő lakások legalább 60 %-át a rendeletben meghatározott szociális helyzet, a fennmaradó 40 %-ot az egyéb jogcímek alapján lehet bérbe adni. Indokolt esetben ettől a Képviselőtestület eltérhet.

(3)   Az (1) bekezdés a/ és b/ pontjában meghatározott jogcímen bérbe adandó lakásra a kérelmezőnek pályázatot kell benyújtani.  A c) - f) pontok alapján történő bérbeadásra a Polgármester tesz javaslatot.

(4)   Lakást bérbe adni meghatározott időre, meghatározatlan időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig lehet.

(5)   Meghatározott idő, vagy valamely feltétel bekövetkeztének időtartama legfeljebb öt év lehet, amely időtartamot a bérlő kérelmére, a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén piaci alapú bérlet, esetében a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, szociális bérlet esetében az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján maximum öt év időtartamra a polgármester meghosszabbíthatja. Ezen eljárási rend alkalmazandó a szociális bérlet, piaci alapú bérlet, bérlőkijelölési jog alapján történő bérbeadás, bérbeadás törvényi kötelezettség, bérbeadás elhelyezési kötelezettség, valamint közérdekű célból történő bérbeadás meghosszabbítása esetén.

(6) A polgármester a javaslatot adó bizottságoknak havonta, a Képviselő-testületnek évente beszámol a meghosszabbított bérleti szerződésekről.

(7)   Meghatározott idejű bérlet esetén a bérlő lakásproblémájának végleges megoldását a Képviselőtestület - külön rendeletben szabályozottak szerint - lakásépítés, - vásárlás önkormányzati támogatásával is segítheti.

(8)   A rendelet 1. § (2) bekezdésében megjelölt lakás csak a szervvel munkaviszonyban álló személy részére, meghatározott  időre adható bérbe.

(9)   Amennyiben az intézményi bérlakásra több pályázó van, a szerv vezetője köteles - az intézményi érdekek mellett - a szociális rászorultságot is figyelembe venni.

3.§

Szociális bérlet

 (1)  Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján lehet a lakást bérbe adni annak a pályázónak, aki megfelel a rendeletben előírt feltételeknek és akivel szemben nem áll fenn kizáró ok.

(2) Szociális helyzete alapján pályázat akkor nyújtható be, amennyiben a pályázó és a vele együtt költöző családtagjainak egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg

a./ a pályázó és a vele együtt költöző családtagjainak egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum háromszorosát,

b./ létfenntartásához szükséges mértéken felül ingó vagyona nincs, továbbá forgalomképes

belterületi ingatlannal nem rendelkezik.

 (3)  A jövedelem megállapításánál a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapot kell figyelembe venni.

(4)   Nem létesíthető szociális bérlet azzal, aki:

a)  a bérleti szerződés megkötésének időpontjában kiskorú

b) 

c)  lakásbérleti jogáról 1980. január 1-je után pénzbeli térítés ellenében, vagy hozzátartozója javára lemondott, tekintet nélkül arra, hogy a lakásnak ki volt a bérbeadója,

d) 

e)  akinek lakásbérleti jogviszonya bírósági ítélet alapján szűnt meg, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 évig.

(5) A szociális alapon meghirdetett önkormányzati bérlakások pályázatainak elbírálásánál a mórahalmi állandó lakóhely vagy a mórahalmi munkahely előnyt jelent.

3/A §

Nyugdíjas garzonházra vonatkozó rendelkezések

(1) Nyugdíjas garzonházban csak olyan idős személyek vagy házaspárok helyezhetőek el, akik sem önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal, sem lakásra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkeznek.

(2) A Nyugdíjasházba beköltözők életük végéig szóló használati jogot szereznek az általuk kiválasztott lakás használatára a következő használati díj - egyszeri hozzájárulás - megfizetése ellenében:

•  1 szobás lakás 1 fő esetében 2.000.000,-Ft, mely összeg minden további beköltöző esetén további 25 %-kal emelkedik

•  2 szobás lakás 2 fő esetében 2.500.000,-Ft, mely összeg minden további beköltöző esetén további 25 %-kal emelkedik.

(3) A beköltöző az egyszeri hozzájárulási díj megfizetésére köteles.

(4) A nyugdíjas garzonház bérlőinek a ház üzemeltetési, fenntartási költségeinek fedezésére bérleti díjat kell fizetniük. A fizetendő díj nagysága nem haladhatja meg a bérlő havi nyugellátásának 80%-át. A bérleti díj megállapítása képviselő-testületi hatáskör, a díj meghatározása lakás m 2 arányosan történik.

(5) A nyugdíjasházba beköltözők a Gondozási Központ által nyújtott szociális szolgáltatásokat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 9/2000. (III. 30.) Kt. sz. rendelet hatályos rendelkezései alapján vehetik igénybe. Amennyiben a beköltöző térítési díjköteles szolgáltatást vesz igénybe, a bérleti díj és a térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a bérlő havi nyugellátásának 80%-át.

(6) A bérlő kérelmére bérleti díj kedvezmény adható abban az esetben amennyiben a bérlő egészségügyi, szociális helyzete miatt igénybe vett szociális szolgáltatási térítési díj kifizetése veszélyezteti a létfenntartását. A kérelmeket az Egészségügyi és Szociális Bizottság bírálja el.

(7) A használati jog megszerzésére irányuló szándékot formanyomtatványon lehet bejelenteni. A jelentkezések elfogadásáról - az Egészségügy és Szociális Bizottság javaslata alapján - a Képviselő-testület dönt.

(8) A használati jog határozott időre, de minimum egy évig szüneteltethető, erre az időszakra azonban az Önkormányzat jogosult mást elhelyezni a lakásban.

(9) Amennyiben a beköltöző

•  0 - 1 éven belül elhalálozik vagy véglegesen elhagyja a garzonházat, úgy a törvényes örököseik az egyszeri használati díj 90%-ára,

•  1-3 éven belül elhalálozik úgy a törvényes örököseik az egyszeri használati díj 75 %-ára

•  3-6 éven belül elhalálozik úgy a törvényes örököseik az egyszeri használati díj 50 %-ára

•  6-9 éven belül elhalálozik úgy a törvényes örököseik az egyszeri használati díj 25 %-ára tarthatnak igényt.

•  10 év elteltével használati díj nem jár vissza.

3/B.§.

/1/ A Mórahalom, Bartók Béla utca 32. szám /1666 hrsz./ és a Bajcsy-Zsilinszky u. 30. szám /1521/1 hrsz/ alatti szociális alapú bérlakásokra pályázatot nyújthat be, aki önkormányzati bérlakással, társbérleti lakásrésszel, illetve saját tulajdonú belterületi lakástulajdonnal nem rendelkezik

/2/ A pályáztatás lakásbérleti jogra igénybevételi díj fizetésével történik.

/3/ A lakásbérleti jog szabad forgalomban nem értékesíthető, arról lemondani csak a bérbeadó önkormányzat javára lehet.

/4/ Az igénybevételi díj mértéke 20.000 Ft/m2.

/5/ A pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázott lakás igénybevételi díja 25 %-ának megfelelő igénybevételi díjat köteles a bérbeadó részére megfizetni, amelyet a pályázat benyújtásával igazolni kell. A befizetett igénybevételi díj a nyertes pályázó esetében a fizetendő igénybevételi díjba beszámításra kerül, a többi pályázó esetében a kamatmentes visszautalásról gondoskodni kell a döntés napját követő 30 napon belül.

/6/ A pályázat nyertese a döntést követő 15 napon belül köteles a bérbeadóval a bérleti szerződést megkötni, e határidő elmulasztása esetén a befizetett igénybevételi díjat elveszíti.

/7/ A lakásbérleti jogviszony 5 évre szól, amely kérelemre meghosszabbításra kerül.

/8/ Amennyiben a bérlő a lakásbérleti szerződést másik önkormányzati bérlakás igénylése nélkül szünteti meg, lakásának három hónapon belül tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető állapotban a bérbeadó részére átadja pénzbeli térítés illeti meg, amelynek mértéke:

- a lakásbérleti szerződést követő 5 éven belül a befizetett igénybevételi díj teljes összege

- a lakásbérleti szerződést követő 5-10 év között az igénybevételi díj 50 %-a

- a lakásbérleti szerződést követő 10-15 között az igénybevételi díj 25 %-a

- a lakásbérleti szerződést követő 15 év után pénzbeli térítés nem illeti meg.

/9/ A megállapított igénybevételi díj 50 %-a a lakásbérleti jogviszony megszüntetésére kötött megállapodást követő 8 napon belül, a további 50 % a lakás beköltözhető állapotban történő tényleges átadását követő 8 napon belül válik esedékessé.

/10/ Ha a bérlő a lakást a bérleti szerződés lejártát követő három hónapon belül beköltözhető állapotban nem adja át, úgy a három hónap elteltével a még ki nem fizetett térítés összegét - havonként 5 %-kal csökkenteni kell.

/11/ Az igénybevételi díj megfizetésével kapcsolatos mérséklési és részletfizetési egyedi ügyekben a Képviselőtestület dönt. Különös méltánylást igénylő körülmény a súlyos egészségkárosodás, fogyatékosság, halálozás, a család jövedelmi és szociális viszonyainak jelentős romlása.

/12/ Amennyiben pályázó a megpályázott lakásra az igénybevételi díjat megfizette, de azon lakásra pályázata nem kerül elfogadásra, kérelmére, az igénybevételi díj befizetését az általa megjelölt másik pályáztatott lakásra figyelembe kell venni.

4.§

(1)   Szociális bérlet meghatározott időre köthető. A meghatározott idő lejárata előtt a jogosultságot felül kell vizsgálni. Ha a szociális bérlet feltételei továbbra is fennállnak, a Polgármester javaslatot tesz a Képviselőterületnek a bérlet meghosszabbítására.

(2)   Amennyiben a szociális alapú bérlet meghosszabbításának feltételei nem állnak fenn, részére kérelmére:

a)  piaci alapú bérletet lehet biztosítani, vagy

b)  lakásfelújításra^[2] vagy vásárlásra támogatás nyújtható.

(3)   Szociális bérlet esetén csak a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A lakásigény mértékét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 10/2000. (III. 30.) KT.^[3] számú önkormányzati rendelet határozza meg.

(4)   A lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat, házastársát, gyermekeit, továbbá azokat lehet  figyelembe venni, akik a pályázat benyújtását megelőzően legalább 3 éve állandó jelleggel együtt laknak.

(5)   A (4) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakástulajdonnal, vagy lakás haszonélvezeti, - illetve bérleti joggal rendelkeznek.

5.§

Piaci alapú bérlet

(1) A piaci alapú bérletre kiírt pályázaton

a./  az a  35 év alatti fiatal házaspár meglévő legfeljebb 2 gyermekkel,

b./  az a 3 vagy több gyermeket, vagy fogyatékos gyermeket nevelő család

c./ a lakásépítés, -vásárlás helyi önkormányzati támogatásáról szóló 6/1996. (IV. 11.) Kt. sz. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti városi értelmiség

vehet részt, aki vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés megkötésétől számított 10 éven belül saját tulajdonú lakást szerez.^[4]

(2) Garzonlakásban (Fecskeházban) történő bérletre kiírt pályázaton azok az önálló ingatlannal nem rendelkező, 35. év alatti - kereső tevékenységet folytató, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán hallgatói jogviszonnyal rendelkező - fiatal házasok vehetnek részt, akik vállalják, hogy:

- a kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre történő megszűnését vagy a hallgatói jogviszony megszűnését követő 6 hónapon belül a lakást elhagyják,

- a garzonházban a bérleti idő egy család esetében maximum 5 év lehet, 5 év után a garzonházat el kell hagyni,

(3)   Piaci alapon lehet a lakást meghatározott időre bérbe adni annak, aki pályázatában a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(4)   A pályázati ajánlat - a pályázati kiírástól függően - kiterjedhet:

- magasabb bérleti díj fizetés vállalására,

- 6-10 havi lakbér egyösszegben történő kifizetésére,

- a lakás felújításának, helyreállításának, komfortfokozata emelésének vállalására.

(5)   A pályázatban e rendeletben, illetve a pályázati kiírásban meghatározott bérleti díj figyelembevételével konkrét összegben kell ajánlatot tenni.

(6)   A Képviselőtestület több azonos értékű pályázat esetén a lakás bérlőjének kiválasztására a pályázók között versenytárgyalás tartását is elrendelheti.

(7) A költségelven történő bérbeadásra - a 34. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - a piaci alapú bérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

6.§

Pályázat a szociális és piaci alapú lakásra

(1)   Pályázatot kiírni újonnan épült, vagy megüresedett, beköltözhető lakásra lehet.

(2)   A pályázatot a Polgármester írja ki. A pályázati kiírás teljes szövegét az önkormányzat hirdető táblán legalább 15 napra közszemlére kell tenni.

(3)   A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)  a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát, komfort fokozatát,

b)  a bérbeadás jogcímét (szociális, vagy piaci alapú bérlakás)

c)  a lakásra megállapított bérleti díjat,

d)  a lakásra vonatkozó egyéb feltételeket (helyreállítás, felújítás, stb.)

e)  a pályázat tartalmára vonatkozó követelményeket,

f)   a pályázat benyújtásának határidejét,

g)  a pályázat elbírálásának idejét, közlésének módját.

(4)   A pályázatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester gondoskodik - a Polgármesteri Hivatal útján - a pályázatok nyilvántartásba vételéről.

(5)   Amennyiben a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, azt határidő tűzésével hiánypótlásra kell visszaadni. Ennek eredménytelensége esetén a pályázatot érvénytelennek kell tekinteni.

(6) A nyilvántartásba  vett pályázatokat szociális bérletre vonatkozóan az Egészségügyi és Szociális Bizottság, piaci alapú bérletre és közérdekű célú elhelyezésre vonatkozó  pályázatokat  pedig a  Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság^[5] megvizsgálja, sorolja és 30 napon belül javaslatot tesz a Képviselőtestületnek a bérlő kiválasztására.

(7)   A Képviselőtestületnek a pályázatok elbírálására vonatkozó döntését az önkormányzat hirdető-tábláján 8 napra közszemlére kell tenni.

(8)   A pályázat nyertese az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötheti meg a bérleti szerződést a bérbeadóval. Amennyiben erre a pályázó hibájából nem kerül sor, a pályázata, illetve kijelölése hatályát veszti.

(9)   A Képviselőtestület megjelölheti azt a sorrendben következő pályázót is, akivel a nyertes pályázó kiesése esetén bérleti szerződést lehet kötni.

(10) Ha a szociális bérletre pályázót más pályázó rászorultság alapján megelőz, újabb pályázati kiírás esetén pályázatát megismételni nem kell, de a megállapított határidőig nyilatkoznia kell arról, hogy körülményei változatlanok, s a pályázaton továbbra is részt kíván venni. Minden más esetben új pályázatot kell benyújtani.

(11) Amennyiben a pályázat az Egészségügyi és Szociális Bizottság megállapítása szerint valótlan adatokat, nyilatkozatokat tartalmaz a pályázatot érvénytelennek kell tekinteni.

7.§

bérbeadás bérlőkijelölési jog alapján

(1)   A Képviselőtestület - megállapodás alapján - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett legfeljebb kétszeri bérlőkijelölési jogot biztosíthat más - nem önkormányzati - vállalat, intézmény, társadalmi és gazdasági szervezet részére.

(2)   Megállapodás alapján a testület:

a)  egyszeri bérlőkijelölési jogot biztosít annak a szervnek, amely a lakáslétesítés teljes költségének 80 %-át,

b)  kétszeri bérlőkijelölési jogot biztosít annak a szervnek, amely a lakáslétesítés teljes költségének 100 %-át megfizeti az Önkormányzatnak.

(3)

(4)   A (2) bekezdés alapján befizetett pénzeszköz csak lakásfejlesztésre használható fel.

(5)   A bérlőkijelölési joggal átadott lakásokra egyebekben jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(6)   Amennyiben a bérlőkijelölésre jogosult szerv az erre vonatkozó felhívástól számított 15 napon belül nem jelöli ki a bérlőt, vagy az általa közölt adatok alapján a bérleti szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás bérének megfelelő összeget és a közüzemi díjat a bérbeadónak megtéríteni.

8.§

Bérbeadás törvényi kötelezettség alapján

(1)   A Tv. 67. § és 94.§-a alapján kell a bérleti szerződést megkötni azzal a személlyel, aki a törvény alapján az adott lakásra jogosult, illetve akinek elhelyezésére az önkormányzat köteles.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló önkormányzati kötelezettséget másik lakás bérbeadásával is lehet teljesíteni, ha:

a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személy

- a bérbeadó hozzájárulásával lakott a lakásban legalább 5 éve

- illetve a bérlő házastársa, élettársa, unokája, tetvére és legalább 5 éve állandó jelleggel a lakásban laknak,

- erre vonatkozóan megállapodnak,

- elhelyezéséről az önkormányzat köteles gondoskodni,

- e rendelet alapján egyébként szociálisan rászorult,

- az önkormányzat területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik.

(3)   A jogosulttal való megállapodás alapján a lakásbérleti jogviszony helyett pénzbeli térítéssel is teljesíthető az (1) bekezdésben foglalt önkormányzati kötelezettség. Ennek mértéke legfeljebb az az összeg lehet, mint amennyi térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén ezen rendelet alapján adható.

(4)   A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazható abban az esetben is, ha az önkormányzat nem a lakás bérbeadására, hanem más elhelyezés biztosítására kötelezett. Ez esetben a jogosult egy szobás félkomfortos, jó adottságú lakás bérleti jogviszonyában közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén e rendelet alapján fizethető pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(5)   A (2) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, illetve pénzbeli térítés akkor fizethető, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi személy vele együtt történő elköltözését, illetve a lakásba történő álladó jellegű befogadását. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony  mellett kell bérbe adni.

9.§

Bérbeadás elhelyezési kötelezettség esetén

(1) Egy szobás komfort nélküli lakást, vagy szükséglakást lehet meghatározott időre bérbe adni annak, aki:

a)  intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról, valamely önkormányzat,  vagy jogelődje javára - 5 éven belül- ,

b)  akit a bíróság saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett a lakás elhagyására.

(2)   Másik lakást lehet bérbe adni annak is, akinek a bérbeadó felmondta a szerződését és

- részére csere-lakást kell adni, vagy

- pénzbeli térítés mellett csere-lakás biztosításában állapodtak meg.

(3)   Amennyiben csere-lakás biztosítására pénzbeli térítés mellett kerül sor, a két lakás közötti értékkülönbözetet a pénzbeli térítés megállapításánál figyelembe kell venni.

10.§

Bérbeadás közérdekű célból

(1)   Közérdekű célok megvalósítása érdekében lehet lakást meghatározott időre bére adni, ha erre:

- városrendezési célok megvalósítása miatt lefolytatott kisajátítás, szanálás, elhelyezés,

- közfeladatot ellátó, vagy az önkormányzati alapellátás szempontjából szükséges szakember elhelyezése, vagy

- katasztrófa, közveszély elhárítása miatt van szükség.

(2)   A rendeletben meghatározott egyéb feltételektől az (1) bekezdésben foglalt esetekben a Képviselőtestület eltekinthet (rászorultság, pályázat, lakásigény mértéke, stb.)

11.§

Lakás más célra történő használata

(1)   Lakást nem lakás céljára csak a Képviselőtestület hozzájárulásával lehet bérbe adni, ha:

- városfejlesztési, rendezési,

- az önkormányzati alapellátási feladatok,

- vagy más közérdekű okból feltétlenül szükséges és a feladat másként nem oldható meg.

(2)   Lakást nem lakás céljára meghatározott időre lehet bérbe adni. Amennyiben a Képviselőtestület nem önkormányzati szervnek, meghatározatlan időre engedélyezi a lakás más célra történő felhasználását, a szerv köteles lakáspótlási kötelezettségének eleget tenni, a Képviselőtestület által meghatározott módon.

(3)   A lakás egy részét a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával meghatározott ideig más célra is használhatja, amennyiben:

a)  a bérlő saját jogán, vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban gazdasági, vagy szolgáltatási tevékenységet végezni, és

b)  bérlőtársak esetében ehhez a bérlőtársak is hozzájárultak.

(4)   A lakás egy részének más célra történő igénybevétele esetén a bérbeadói hozzájárulás megadásával egyidejűleg a bérleti szerződést is módosítani kell. A bérbeadói hozzájárulás nem pótolja a tevékenységhez szükséges más hatóságok engedélyét.

(5)   A lakás, illetve a lakás egy részének más célra történő igénybevétele esetén a bérlőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az igénybe vett terület után a lakásra egyébként megállapított bér háromszorosát fizeti.

12.§

(1)   Bérlőtársi jogviszony csak házastársak és legalább 3 éve együttlakó élettársak között létesíthető.

(2)   A bérlőtársi jogviszony elismerését a bérlőnek írásban kell kérniük a pályázat benyújtásával egyidejűleg, illetve a bérleti szerződés megkötése előtt. Amennyiben a szerződés a rendelet hatálybalépésekor fenn áll, az érdekeltek kéretik a szerződés módosítását.

13.§

(1) A rendelet hatályba lépése után önkormányzati lakásra társbérletet létesíteni nem lehet.

III.

A felek jogai és kötelezettségei

14.§

(1)   A Képviselőtestület felhatalmazza az 1.§ (3) bekezdésében megjelölt bérbeadót, hogy a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel kötendő megállapodás tartalmát meghatározza.

(2)   A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(3)   Erre vonatkozó megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és befejezés határidejét és a mindkét fél által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(4)   A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a bérlő ráfordításait milyen formában, mértékben és időtartam alatt nyerheti vissza (lelakás).

(5 ) A bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlő köteles - a szociális bérlő kivételével - a bérbeadó részére óvadékot fizetni. Az óvadék mértéke a lakás bérének 10 havi összege. Az óvadék fedezetül szolgál:

a) az épületben a bérlő által okozott kár esetén,

b) a bérlőt terhelő karbantartási, javítási költség esetén,

c) egyéb, bérlőt terhelő fizetési kötelezettség esetén.

(6) Az óvadékból a bérlő követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a lakás karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos, vagy szerződésben vállalt egyéb kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el.

(7) A bérleti jog megszűnésekor az óvadékkal a bérbeadó köteles a bérlőnek elszámolni.

(8) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó felé előzetesen írásban bejelenteni, és a bejelentésében megjelölni elérhetőségét, a kapcsolattartás módját. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

15.§

(1)   A bérlő köteles gondoskodni:

a)  a lakás burkolatinak, ajtainak és ablakainak, valamint berendezéseinek és szerelvényeinek (kapcsolók, csatlakozóaljak, csapok, szelepek, stb.) karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b)  az épületben , az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben  a bérlő, vagy vele együtt lakó személyek magatartása eredményeként keletkezett hibák kijavításáról, az eredeti  állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről.

(2)   Az (1) bekezdés rendelkezéseit a lakásban jogcím nélküli visszamaradt személy esetében is alkalmazni kell.

(3)   A bérlő - a bérbeadóval kötött előzetes megállapodás alapján - a lakáson átalakítási, korszerűsítési munkát végezhet, sajátköltségén. A lakás visszaadása, vagy cseréje esetén a bérbeadóval szemben költségei megtérítése iránti igénnyel nem léphet fel. Jogosult azonban az eredeti állapot helyreállítására, az általa létesített berendezések leszerelésére és elvitelére.

(4) Bérbeadó a lakásberendezések cseréje esetén azok számlával igazolt bruttó beszerzési költségének 50%-át lakbérkedvezmény formájában elismeri bérlő részére. A kedvezmény havonta legfeljebb a lakbér 50%-áig terjedhet. Lakásberendezések az alábbiak:

a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);

b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);

c) melegvízellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);

d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);

e) a szellőztetőberendezés (páraelszívó stb.);

f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb);

g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;

h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;

i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

j) A lakás padló és csempeburkolatai

(5) A (4) bekezdésben foglalt kedvezmény legfeljebb három évig érvényesíthető. Amennyiben bérlő lakásbérleti jogviszonya a három évnél hamarabb szűnik meg és a lakásbérleti szerződés nem kerül meghosszabbításra, a kedvezmény a lakásbérleti jogviszony megszűnése napjáig vehető igénye. A kedvezményt lakbérhátralékkal, valamint a rendelet 34. § (4) bekezdésében szabályozott lakbérfizetési kedvezménnyel rendelkező bérlő nem veheti igénybe.

(6 ) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

16.§

(1)   A felek akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott költségtérítés fejében.

(2)   Amennyiben a bérlő a lakás rendeltetésszerű állapotban történő visszaadási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó jogosult a munkálatokat bérlő terhére elvégeztetni.

17.§

(1)   A bérlő - a törvényben meghatározott eseteken kívül - a lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján befogadhatja élettársát, testvérét, vele együtt nem lakó gyermekétől született unokáját azzal, hogy ők a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak, a bérleti jogviszony megszűnése esetén kötelesek a lakásból elköltözni.

(2)   A bérbeadó a hozzájárulást a bérlő (bérlőtársak) és a befogadandó személy együttes kérelmére akkor adhatja meg, ha kérelmükben egyben nyilatkoztak arra vonatkozóan is, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételeket tudomásul veszik.

18.§

(1)   A határozatlan idejű lakásbérlet esetén a bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében kössön tartási szerződést és ennek alapján az eltartót a lakásba befogadja, ha egyébként nem állanak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek.

(2)   Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásánál a 17.§ rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(3)   Nem adható bérbeadói hozzájárulás, ha az eltartó a bérlő közeli hozzátartozója, illetve tartásra kötelezhető rokona és a Tv. 22.§ (3) bekezdésében foglalt körülmények állapíthatók meg.

19.§

(1)   A lakás egy része a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adható.

(2)   Nem adható bérbeadói hozzájárulás egyszobás lakás, vagy a lakás egészének albérletbe adásához, kivéve ha a bérlő:

- hosszabb ideig gyógykezelésben részesül,

- katonai szolgálatot teljesít,

- külföldön, illetve tartósan lakóhelyén kívül dolgozik, vagy tanulmányokat folytat és ott nincs önálló lakása,

- szabadságvesztés büntetését tölti,

- családi, illetve egészségi körülményei ezt indokolják

(3)   Nem adható bérbeadói hozzájárulás annak sem, aki lakbérkedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.

(4)   A bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésével az albérleti jogviszony is megszűnik. Az albérlő a lakás bérleti jogviszonyának folytatására nem jogosult.

(5)   A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítása esetén is az albérletre vonatkozó előírások az irányadók.

20.§

(1)   Önkormányzati lakás csak másik lakásra, illetve lakásokra, bérleti, vagy tulajdonjogra cserélhető el a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával.

(2)   A bérbeadó a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha a csere folytán önkormányzati lakásba költöző bérlő nyilatkozik, hogy a bérleti szerződést az előző bérlővel azonos feltételekkel megköti, annak teljesítésére képes és a bérleti szerződés megkötésének nincs egyéb törvényi akadálya.

21.§

(1) A rendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott lakásra a 17.§ - 20.§ rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen lakásba más személy nem fogadható be, nem köthető eltartási szerződés, nem adható albérletbe és nem cserélhető el.

IV.

A lakásbérlet megszűnésével kapcsolatos szabályok

22.§

(1)   A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti úgy is, hogy a bérlő részére:

a)  másik lakást ad bérbe, vagy

b)  a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy

c)  a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja alapján adható lakás lehet:

- azonos szobaszámú, nagyságú, komfortfokozatú,

- kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú és komfortfokozatú,

- nagyobb alapterületű, vagy szobaszámú.

(3)   Ha a bérlő nagyobb alapterületű vagy szobaszámú lakás bérbeadását kéri, ajánlatát akkor lehet teljesíteni, ha legalább 3 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, egészségügyi körülményei azt orvosilag is indokolják és vállalja az új lakás piaci bérlet esetén megállapított bérleti díj megfizetését.

(4)   A pénzbeli térítés összegét a lakás forgalmi értéke alapján kell meghatározni. A térítési díj nem haladhatja meg a lakás beköltözhető forgalmi értékének 20 %-át.

(5)   A megállapodáshoz, a pénzbeli térítés fizetéséhez a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges.

23.§

(1)   A bérleti jog megszűnése után a lakásban jogcím nélkül lakó bérlő lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(2)   A használati díj mértéke:

a)  a lakáshasználat kezdetétől 6 hónapig azonos a lakásra megállapított bérleti díjjal,

b)  a használat 7. hónapjától emelt összegű használati díjat kell fizetni, amely a 12. hónapig a lakás bérének  3-szoros összege

c)  a használat 13. hónapjától a használati díj a lakás bérének 5-szörös összege.

(3)   Ezen rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik, lakásra tarthat igényt.

V.

A helyiségek bérbeadása

24.§

(1)   Nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után lehet bérbe adni.

(2)   A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani a megadott határidőig, s annak tartalmaznia kell:

a)  a pályázó nevét, címét, a tevékenység folytatására jogosító engedély másolatát,

b)  nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

c)  konkrét ajánlatot.

(3)   A pályázók közül azok részesülnek előnyben, aki a magasabb összegű bér fizetését vállalják.

(4)   Amennyiben az előírt határidőre csak egy pályázat érkezik, a pályázati kiírást egy esetben meg kell ismételni.

(5)   A bérlőt - az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatát figyelembe véve - a pályázók közül a Képviselőtestület választja ki.

(6)   A pályázatra egyebekben a rendelet 5.-6. §-aiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

25.§

(1)   Pályázati eljárás nélkül adható bérbe a helyiség

a)  az önkormányzat szervének, intézményének,

b)  aki a bérbeadóval másik helyiség biztosításában állapodik meg, vagy egyébként cserehelyiségre jogosult,

c)  akit a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv meghatároz,

d)  akit a Képviselőtestület egyedi döntéssel a pályázat alól mentesít.

(2)   A bérlőkijelölési jogra a rendelet 7. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

26.§

 (1)  Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a személynek, akinek az önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj hátraléka van.

27.§

(1) A bérlő köteles gondoskodni:

a)  a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,

b)  a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő- (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések felújításáról, karbantartásáról,

c)  az épület, illetve közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról,

d)  a bérlő tevékenységével összefüggő nem háztartási szemét elszállításáról.

(2)   A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő vállalja munkák értékével emelt bér megfizetését.

28.§

(1)   A helyiségbe más személyt befogadni, illetve a helyiség egy részét albérletbe adni csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet.

(2)   A bérbeadó akkor adhat hozzájárulást, ha:

a)  a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy (albérlő) által végzendő tevékenység együttes gyakorlását  jogszabály nem tiltja,

b)  a befogadott személy, illetve albérlő vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén a helyiséget  csere-helyiség biztosítása nélkül kiüríti.

c)  a bérlő vállalja, hegy a helyiség albérletbe adása esetén emelt összegű bérleti díjat fizet. Az emelt összegű bérleti díj a szerződésben megállapított díj 50 %-kal emelt összege.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a helyiségbe történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a helyiségen belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén

29.§

(1)   A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával a helyiség bérleti jogát másra átruházhatja, illetve a helyiséget elcserélheti.

(2)   A hozzájárulás megadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a)  a helyiség címét, rendeltetését, alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,

b)  az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását, engedélyezését,

c)  az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által közölt új bérleti díj megfizetését vállalja.

(3)   A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő

a)  az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,

b)  tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik,

c)  a helyiség használati értékéhez igazodó új bér megfizetését nem vállalta.

(4)   A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (településrendezési és fejlesztési, egészségvédelmi ok, stb.) megtagadhatja.

(5)   A bérbeadó előzetes hozzájárulása nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb hatósági engedélyek megszerzése alól.

30.§

(1)   Helyiséget bérbe adni határozott időre, valamely feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2)   Meghatározott idő, vagy valamely feltétel bekövetkeztének időtartama legfeljebb 25 év lehet, amely időtartamot az önkormányzat település- illetve, gazdaságfejlesztési célkitűzései megvalósítása érdekében a bérlő kérelmére - a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján - a polgármester meghosszabbíthatja. A polgármester a javaslatot adó bizottságnak havonta, a Képviselő-testületnek évente beszámol a meghosszabbított bérleti szerződésekről.

31.§

(1)   A bérbeadó a bérleti jogviszonyt - a törvény keretei között - a felmondással, vagy közös megegyezéssel megszüntetheti.

(2)   A bérleti jogviszony megszüntetésére csere-helyiség biztosításával akkor kerülhet sor, ha:

a)  a bérleti szerződés ezt a feltételt tartalmazza, és a bérlő azt igényli,

b)  a bérleti szerződés nem tartalmazza, de a bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az önkormányzat érdekében áll,

(3)   A bérbeadó a csere-helyiség biztosítása helyett, vagy ha a csere-helyiséget a bérlő nem fogadja el, arra nem tart  igényt, pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(4)   A pénzbeli térítés összegét a helyiség forgalmi értéke alapján kell meghatározni. A térítési díj nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értékének 20 % -át.

(5)   A megállapodáshoz, a pénzbeli térítés fizetéséhez a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges.

32.§

(1) A bérleti jogviszony megszűnése után a helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. A használati díjra a rendelet 23. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

33.§

(1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a helyiséget az átadáskori állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a bérbeadó a bérlő terhére jogosult a munkálatokat elvégezni.

VI.

A lakások és helyiségek bérének megállapítása

34.§

(1)   A lakások és helyiségek bérlője az állagmegóvó, üzemeltetési, felújítási költségek fedezetének megteremtésére bérleti díjat fizet.

(2)   Az önkormányzati lakások bérleti és külön szolgáltatási díját a rendelet mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani. Újonnan épült lakások esetében – a szociális alapú lakások kivételével – a bérleti díj nagysága a bérbeadás első évében nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2%-a.^[7]

(3)   A bérleti díjat - a szociális alapú lakások kivételével - ennél magasabb összegben lehet megállapítani, ha:

a)  a pályázó magasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot,

b)  a bérlő és a bérbeadó magasabb díj fizetésében állapodnak meg.

(4) A bérleti díj kérelemre, a szociális szempontokat figyelembe véve – meghatározott időre – alacsonyabb összegben is megállapítható.  A lakbér mérsékléséről  szociális alapú bérlet esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság, piaci alapú bérlet és közérdekű célú elhelyezés esetén a  Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság dönt.^[8]

 (5)  A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező és a lakás legfontosabb adatait,

- a közös háztartásban élő kiskorú gyermekek számát,

- a család jövedelmi és vagyoni helyzetét,

- nyilatkozatot, hogy részesül-e valamilyen címen szociális támogatásban. Ha igen, akkor az azt megállapító határozat számát,

- a lakbérmérséklés egyéb indokait.

(6)   A hiányosan beadott kérelmeket a Polgármesteri Hivatal -  határidő tűzésével - hiánypótlásra visszaadja. Ha kérelmező a hiánypótlásnak nem tesz eleget, az elbírálásra jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(7)  A  lakbérmérséklés felső határa  – rászorultságtól függően  -

               a./ a   R. 3. §.  /2/ bek.  a./ pontja esetében  a havi lakbér 25 %-a,

               b./ a R. 3. §. /2/ bek. b./ pontja esetében a havi lakbér 50 %-a.^[9]

(8) A Képviselőtestület a szociálisan rászoruló bérlő részére lakásfenntartási támogatást nyújthat. Ennek mértékét, feltételeit a 10/2000. /III.31./ KT. számú rendelet határozza meg

 (9) Lakbérmérséklés  a piaci alapú bérlet és a közérdekű célból történő bérbeadás esetén is megállapítható, ha a lakbértámogatás összege igazoltan a saját lakáshoz jutás előtakarékosságaként kerül befizetésre.

A lakbérmérséklés maximális havi összege:

- az 5.§. /1/ bek. a./ és c/ pontja esetében 1500 Ft

- az 5.§. /1/ bek. b./ pontja esetében 2000 Ft.

(10) A (9) bekezdésben foglalt előtakarékosság befizetése alól különösen indokolt esetben felmentés adható

(11) A folyósított lakbérmérséklés visszafizetésénél a lakásépítés, -vásárlás helyi önkormányzati támogatásáról szóló 6/1996. /IV. 11./ KT. számú rendelet 6. §. /2/ bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) A visszafizetési  kötelezettség  alóli felmentés és mérséklés szabályait   a lakásépítés, -vásárlás helyi önkormányzati támogatásáról szóló 6/1996. /IV. 11./

KT.- számú rendelt 6. §. /3/ bekezdése  tartalmazza.^[10]

35.§

(1) A helyiségek bérleti díjában a bérlő és a bérbeadó szabadon állapodnak meg, azonban az nem  

     lehet kevesebb a melléklet (1) a) és b) pontjában meghatározott díjnál.

36.§

(1)   A képviselő-testület a rendelet mellékletében megállapított lakás alapbérleti- és külön szolgáltatás díjait évente módosíthatja.

(2)   Az új bérleti díjat a bérbeadó minden év január 1-ig köteles a bérlővel írásban közölni. Annak kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadásával a bérleti szerződés módosul.

37.§

(1)   A lakásbérleti jogviszony tartama alatt a bérlő külön szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyekért a melléklet szerinti díjat köteles fizetni.

(2)   Külön szolgáltatásnak minősül:

a)  a lépcsőház és a függőfolyosó világításának biztosítása,

b)  központi antenna használata,

c)  a közös helyiségek és a lépcsőház takarítása,

d)  a lakóépület előtti füvesített terület kezelése,

e)  a lakóépülethez tartozó 50 m2-t meghaladó, növény- és gyümölcstermesztés, vagy állattartás céljára alkalmas  kert használata. Az építési előírások szerinti előkert figyelmen kívül hagyandó.

f)   ivóvíz-ellátás, csatorna használat,

g)  központi fűtés, meleg-víz ellátás.

VII.

A lakások és helyiségek elidegenítése

38.§

(1)   A Képviselőtestület a vételi és elővásárlási jog gyakorlását kizárólag azokra a lakásokra, helyiségekre és azon személyeknek biztosíthatja, melyekre, illetőleg akiknek a Tv. ezt lehetővé teszi.

(2)   Az elővásárlási jog jogosultja az elidegenítési lehetőség megnyíltától számított 6 hónapon belül teheti meg vételi ajánlatát. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a vásárlási szándékra vonatkozó nyilatkozat mellett a vételár fizetésére, a kedvezmény, engedmény igénybevételére vonatkozó kérelmet is.

(3)   Amennyiben a  vételi, illetve elővásárlási jog jogosultja nem él vételi, vagy elővásárlási jogával, vagy üres lakás kerül elidegenítésre, a lakás - a Tv. 50.§-ában foglaltak figyelembevételével - pályázat alapján kívülálló részére is elidegeníthető. A pályázatra a R. 24.§-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(4)   A rendelet hatályba lépésekor szolgálati lakásnak minősülő lakások elidegenítésére ezen jelleg megszüntetése után lehet javaslatot tenni.

(5)   Az elidegenítés előkészítését és lebonyolítását - a polgármester irányításával -a a Polgármesteri Hivatal végzi.

Önkormányzati lakás vételára

39.§

(1)   Ha a lakást a vételi, illetve elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a vételár a beköltözhető forgalmi érték 90 %-a, mely összeget a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, nem luxusigényeket kielégítő értéknövelő beruházásösszegével csökkenteni kell.

(2)   Kívülálló vevő esetén a vételár a beköltözhető, illetve a lakott forgalmi érték.

(3)   A forgalmi érték megállapítása forgalmi értékbecslés végzésére jogosult által készített szakértői vélemény alapján történik.

40.§

(1)   A Képviselőtestület az alábbi kedvezményeket, illetve engedményeket biztosítja:

a)  ha a vételi, illetve elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg a lakást, a vételár 10 %-át egyösszegben, a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékot 25 év alatt, havi egyenlő részletekben a Ptk.232.§./2/. bek-ben meghatározott kamattal növelve kell  megfizetni.

b)  a vételár egyösszegű megfizetése esetén eladó a vételár 20%-át elengedi. Amennyiben a teljes vételár kiegyenlítése a vásárlástól számított 3 éven belül történik, az engedmény a vételár hátralék 10 %-a, 3 éven túl 2 %-a

(2)  

a)  kívülálló vevő részére történő értékesítés esetén részletfizetés csak akkor lehetséges, ha nincs olyan vevő, aki a vételárat egyösszegben kifizetné.

b)  részletvétel esetén a vételár 50 %-át egyösszegben a szerződés megkötésekor kell fizetni, míg a fennmaradó vételárhátralékot 10 év alatt, havi egyenlő részletekben a Ptk.232.§./2/ bek.-ben meghatározott kamattal növelve kell megfizetni.

(3)   A Képviselőtestület szociális rászorultság esetén a vételár hátralékra (részlet-vétel) megállapítandó kamatot csökkentheti, vagy kamatmentes részletfizetést engedélyezhet. A szociális rászorultságra a R. 3. §. (2) bek.-ben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. A kamat csökkentésére, vagy elengedésére az Egészségügyi és Szociális Bizottság tesz javaslatot.

41.§

(1)   Részletvétel esetén az Önkormányzat a vételár hátralék erejéig jelzálogjogot, a részletfizetés időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be. A elidegenítési és terhelési tilalom alól indokolt esetben  a Képviselőtestület - kérelemre- felmentést adhat.

(2)   A kedvezménnyel megvásárolt lakások 5 éven belüli elidegenítése esetén a nyújtott kedvezmény összegét egyösszegben vissza kell fizetni.

(3)   Az egyösszegben történő visszafizetés alól a Képviselőtestület - kérelemre - felmentést adhat, ha a lakást a kedvezményben részesülő:

a)  egyenesági rokona, örökbefogadott, mostoha, vagy nevelt gyermeke, illetve örökbefogadó, mostoha, és nevelő szülője részére idegeníti el és nevezett is kedvezményre lenne jogosult,

b)  házasság felbontása esetén a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági, vagy bírósági ítélet (határozat)alapján idegeníti el,

c)  családi és életkörülményei jelentősen megváltoztak és a x lakást azért idegeníti el, hogy építéssel, vásárlással másik megfelelő lakást szerezzen. A felmentés megadására az Egészségügyi és Szociális Bizottság tesz javaslatot.

Önkormányzati tulajdonú helyiségek vételára

42.§

(1)   Ha a helyiséget az elővásárlási joggal rendelkező bérlő vásárolja meg, a vételár a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 100 %-a.

(2)   Ha a helyiséget nem a bérlő vásárolja meg, a helyiséget versenytárgyalás útján kell értékesíteni. A vételár azonban a beköltözhető forgalmi értéknél kevesebb nem lehet.

43.§

(1)   A bérlő vásárlása esetén a vételár 50 %-át a szerződés aláírásakor kell kifizetni, míg a fennmaradó vételár megfizetésére 3 évi részletfizetés adható.

(2)   Részletvételnél a vételár hátralékot havi egyenlő részletekben kell - a mindenkor jegybanki kamatokkal növelt összegben  - megfizetni.

(3)   Ha a helyiséget nem a bérlő vásárolja meg, részletfizetési kedvezmény nem adható.

44.§

(1) Részletvételnél a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot, a részletfizetés időtartamára pedig

     elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

VIII.

Záró rendelkezések

45.§

(1)   A rendelet 1.§ (2) bekezdés szerinti bérbeadásnál a lakásbérleti szerződés a költségvetési szervvel létrejött munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői viszony (munkaviszony) fennállásáig köthető.

(2)   Ha a bérlő a munkaviszonyát a bérbeadó (munkáltató) által meghatározott idő előtt megszünteti, bérleti jogviszonya cserelakás biztosítása nélkül megszűnik, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

46.§

(1)   A lakások bérletével, elidegenítésével érintett állampolgárok az alábbi személyi adataikat kötelesek a beadványaikban feltüntetni:

- név,

- előző név,

- leánykori név,

- születési hely, és idő,

- anyja neve,

- állampolgárság,

- állandó lakcím,

- tartózkodási hely,

Az adatok csak a kérelmek elbírálásához használhatók fel.

(2)   Az önkormányzati lakásokról és helyiségekről a bérbeadó az alábbi nyilvántartást köteles vezetni.

a lakás                                                              a helyiség

- címe                                                               - címe

- alapterülete                                                     - alapterülete

- komfortfokozata                                             - jellege

- szobaszáma                                                     - helyiségek száma

- a bérlő neve                                                    - a bérlő neve

- a bérleti díj összege                                         - a bérleti díj összege

- a bérlet időtartama - a bérlet időtartama

- legutóbbi felújítás ideje - felújítás ideje

47.§

(1)   Ezen rendelet 1994. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy

- a hatályba lépéskor fennálló lakásbérleti szerződések esetében a lakbér 1994. június 30-ig nem emelhető,

- külön szolgáltatások díjára vonatkozó rendelkezése 1995. január 1-től alkalmazhatók.

(2)   A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk-ban, illetve az 1993. évi LXXVIII. Tv-ben foglalt rendelkezések az irányadók.

48. §

(1) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

      - az egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról szóló 3/1986. (VI.12.) Tr. számú rendelet,

      - az ezt módosító 4/ 1991. (XII.28.) KT. sz. rendelet,

      - a lakbérekről szóló 10/1992. (VI.5.) KT. sz. rendelet,

      - az ezt módosító 17/1992. (VIII. 5.) KT. sz. rendelet.

Mórahalom, 2006. március 23.

                            Nógrádi Zoltán  sk.                                         Dr. Szántó Mária sk.

                                 polgármester                                                         jegyző

Mórahalom Város Képviselőtestülete^*

 29/1993.(XII.31.)KT.sz.rendeletének

1.sz. melléklete

A lakások bérének megállapítása

(I.) A lakbér mértéke:

1. Belterületi , újonnan épült összkomfortos lakások bére

Malmos rét és Kissori út, István király út 2. és 2/a. sz. alatti tetőtéri új lakások

1.1. költségelven bérbe adott lakások esetében: 300,-Ft/m 2

1.2. szociális alapon bérbe adott lakások esetében: 179,-Ft/m 2

2. Belterületi, városközpontban elhelyezkedő, jó műszaki állapotú, összkomfortos lakások bére

Millenniumi sétány

2.1 .piaci alapon bérbe adott lakások esetében: 210,-Ft/m 2

2.2. szociális alapon bérbe adott lakások esetében: 179,-Ft/m 2

3. Belterületi r észlegesen komfortosított

3.1. piaci alapon bérbe adott lakások esetében: 183,- Ft/m 2

3.2. szociális alapon bérbe adott lakások esetében: 155,- Ft/m 2

4. Belterületi komfortos lakások bére

Az 1.-3. pontban fel nem sorolt belterületi lakások

4.1. piaci alapon bérbe adott lakások esetében: 195,-Ft/m 2

4.2. szociális alapon bérbe adott lakások esetében: 166,-Ft/m 2

5. Belterületi félkomfortos, valamint komfort nélküli lakások bére

Az 1. -3. pontban fel nem sorolt belterületi lakások

5.1. piaci alapon bérbe adott lakások esetében: 131,-Ft/m 2

5.2. szociális alapon bérbe adott lakások esetében: 102,-Ft/m 2

6. Külterületi lakások bére

6.1. piaci alapon bérbe adott lakások esetében: 104,-Ft/m 2

6.2. szociális alapon bérbe adott lakások esetében: 90,-Ft/m 2

7. Szükséglakások lakbére 51,-Ft/m 2

(II.) A különszolgáltatás díja:

a) a 37.§./2/ bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltak mértéke a mindenkori lakbér 10 %-a, amely az (1) bekezdésben foglaltan a lakbérbe került beépítésre.

b) a 37.§./2/ bekezdés f) és g) pontjában foglaltakat a következők szerint kell alkalmazni.

FŰtési dij:

Az egy fűtött légm 3 egy órára eső energiaszükségletét 0,210 MJ mértékben kell megállapítani és a mindenkori lakossági gázárnak megfelelően kell meghatározni a fizetendő díjat.

Ez esetben az éves fűtési idő 2184 óra

1 hóra eső térítési díj, Ft = /lakás lég m3 x 3225 x 0,21 MJ/lég m3/óra x gázár Ft/MJ/ : 12

Melegvíz-díj:

180 l/fő/nap befolyó víz 7o %-át alapul véve 0,25 MJ/l felfűtési energia-szükségletből kindulva a mindenkori gázárral számolva kell a térítési díjat megállapítani.

1 hónapra egy főre eső melegvíz-szolgáltatási díj Ft =180 l/fő/nap x 0,7 x 0,25 MJ/l x gázár Ft/MJ x 30,4 nap/hó

Ivóvíz-dij:

180 l/fő/nap fogyasztást feltételezve a mindenkori lakossági vízárnak megfelelően kell a fizetendő térítési díjat megállapítani.

Csatorna használati-dij:

180 l/fő/nap ivóvízfogyasztást feltételezve a mindenkori lakossági csatornahasználati díjnak megfelelően kell a fizetendő térítési díjat megállapítani.

(III.) A kerthasználat külön díja:

6 Ft/m 2 /év, amely azonban az évi 6000,- Ft-ot nem haladhatja meg