3.2. A terület éghajlati viszonyai

Területünk a Trewartha-féle éghajlat-osztályozás szerint a „kontinentális éghajlat, hosszabb meleg évszakkal” (D1) kategóriába esik. Jellegzetesen meleg, mérsékelten száraz, forró nyári területe ez országunknak. Napfényben való gazdagságát jelzi az a tény, hogy a napsütéses órák száma 2080-2090 évente (nyáron 840 óra, télen 200-210 óra), így hazánk legnagyobb napfénytartamú területe. Ezzel párhuzamosan a felhővel borítottság az országos értékek minimuma körül mozog, 55-56 %-os éves átlaggal.

Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, melynek hatására főként tavasszal gyakoriak a homokverések. A hőmérsékleti viszonyok a kontinentalitás mértékére utalnak. Az évi középhőmérséklet 11,5°C, a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,5°C. A téli napok átlagos száma 25-30 között változik. Január hónap középhőmérséklete -1,5°C, időnként azonban gyakoriak a kemény fagyok (-30°C körüli értékek). Az utolsó tavaszi fagy április 10-15-e között várható, de már az április 5-10 közötti időszakban 10°C fölé emelkedik a napi középhőmérséklet. A rossz hővezető homoktalajok fölött azonban még a májusi éjszakákon is kialakulhatnak 0-50 cm magasságban, erős talaj menti fagyok.

Magyarországi maximumnak számít, hogy a nyári napok száma 85 feletti. Országunk legforróbb nyarú területén a júliusi középhőmérséklet 22°C fölé emelkedik. A nyári maximum hőmérsékletek átlaga 34,7°C. A fagymentes időszak 195-197 nap, a gyorsan lehűlő homoktalaj miatt az első őszi fagy az október 25-31 közötti időszakra esik. Ősszel a hőmérséklet napi középértéke október 20-25 között süllyed 10°C alá.

A levegő páratartalma alacsony, a relatív nedvesség értékei a legalacsonyabbak magyar viszonylatban. Ennek a homoktalajok gyakorisága, és a jelentős területeket elfoglaló kopár felületek alacsony párologtatása a legfőbb oka.

A csapadék éves mennyisége 550 mm alatt marad (a legszárazabb a január, 25-30 mm közötti értékekkel, legcsapadékosabb a június, ekkor 55-70 mm eső esik), melynek nagyobb hányada (280-300 mm) a vegetációs időszak alatt hull. A csapadékátlag azonban nagy szélsőségeket takar. Jó példa erre az elmúlt néhány év adata: 1999-ben 840 mm, 2000-ben 244 mm, 2001-ben 734 mm csapadék hullott, majd 2002-ben újra 400 mm alatt maradt. A téli csapadék az országban itt a legkevesebb, a hótakarós napok száma 28-30 között van.

A csapadékviszonyok által befolyásolt vízellátottság nagyon kedvezőtlen. A kevés csapadék és a forró nyár, illetve a gyorsan kiszáradó talaj miatt az évi átlagos vízhiány 150-175 mm-re tehető.