A belterület és a határ földrajzi nevei

SZABÓ VILMOS

1. Bevezetés

Több mint három évtizede, hogy néhányan elhatároztuk, településünk történetével komolyabban foglalkozunk. Ezért 1958. január 14-én falutörténeti munkaközösség alakult Mórahalmon. Tudtuk, hogy csak tudós emberekkel együtt lehetünk eredményesek és akkor, ha erre a munkára szükség van. Bálint Sándor is jelen volt ezen a tanácskozáson, és személyes okok miatt is, támogatást ígért. Ő a szegedi nagytáj népéletének megírásával tudott segítségünkre lenni.

A több mint két évtizeden át itt dolgozó ember igen sokféle tapasztalatot szerezhet arról, ami körülötte történik. Én itt tanítottam, itt dolgoztam, s mint történelem szakos tanár érdekelt is az itt lakók élete, munkája és életkörülményei. Tanítványaimnak, munkatársaimnak az érdeklődését is igyekeztem erre irányítani. 1967-ben Szécsy György Képek Mórahalom múltjából és jelenéből c. könyvének megjelenése jelezte, hogy van valamennyi erő és igény múltunk bemutatására. Ezt a könyvet alapvetésnek fogadhatjuk el ma is.

A 70-es években a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Honismereti Bizottsága támogatta a helyi kezdeményezéseket és tervszerű, szakszerű munkát kért. Börcsök Vince és Juhász Antal, akiket a szegedi táj tanyavilágának szeretete áthatott, s tudományos igénnyel is foglalkoztak vele, szívesen adtak segítséget. A faluban szakkör alakult. A feldolgozó munkán túl, akkor az anyaggyűjtésben is támogatták munkámat néhai Németh Ferenc agronómus és néhai Pakai Mihály agronómus. Szívesen hallgattam meg az emberek visszaemlékezését, sok fotót készítettem az itteni munkáról, és ezeket a nyilvánosság elé is tettem, hogy az emberek lássák saját mindennapjaikat a „Képes Króniká"-ban.

A gyűjtőmunka elkezdése óta (több mint három évtizede) sok változás történt Mórahalmon. Ezért most adatkiegészítés vált szükségessé, de a határrészre vonatkozó meglevő adatanyagot is mérlegre tettük. Ebben a munkában Börcsök János (sz. 1945.), Fazekas Imre (sz. 1927.), Szabó Tibor (sz. 1932.), id. Szűcs József (sz. 1922.), ifj. Szűcs József (sz. 1948.) segítettek. Nekik is köszönöm és mindazoknak, akik kérdéseimre szívesen válaszoltak.

2. A feldolgozás módszere

Három olyan fontos munka van, amely a település földrajzi neveire is kitér. Az egyik „Szeged sz. kir. város határának birtokvázlata" (1887) c. kataszteri térkép, amely a mai Mórahalom területére vonatkozólag 31 helynevet jelöl. (Munkámban ezeket K-val jelölöm.) A tanyaföldek és szőlőhegyek elterjedtségére igen jól használható térkép volt segítségünkre: Jakabffy Lajos: Szeged sz. kir. város határának térképe (Sokszorosította Magyar Áll. Nyomda Bp. 1919.) (A helyneveknek e térképen való előfordulását J-vel jelöltem.) Inczefi Géza Szeged környékének földrajzi nevei c. kötetében (Akadémiai Kiadó Bp. 1960.) 55 helynevet jelöl meg Mórahalom területéről. (E helyneveket I-vel jelöltem.) Ahol a történeti múlt kiemelését fontosnak ítéltem, a könyvre utalással, ezt jelezni kívántam. Aki minden adatra kíváncsi, e könyvekhez forduljon. Az ismétlések elkerülés miatt is ismertnek kellett elfogadnom Szécsy György Képek Mórahalom múltjából és jelenéből c. könyvét. A feldolgozás során jutott tudomásomra, hogy van egy Pesty Frigyes-féle helynév-gyűjtemény, de ennek anyagát nem láttam.

A teljesebb munkára törekvésem miatt a helyi lakosok közlése bírt még forrásértékkel, akik jól ismerik a területet. Igen gyakran fordult elő, hogy nemcsak a hagyományos értelemben vett földrajzi névvel találkozhattunk. Különféle iparosok, kereskedők műhelyeit, boltjait, mintaszerűen gazdálkodók tanyáit, köztiszteletnek örvendők házát is fölvettük gyűjteményünkbe, mivel megállapíthattuk, hogy ezek az építmények, helyiségek nemcsak egy generáció számára szolgáltak tájékozódásul, hanem az utódokra is hagyományozódott az elnevezésük. E helyek elnevezéseit összegyűjtöttük, a térképen bejelöltük.

Néhány népi magyarázatot, észrevételt is találtam. A változás, a fejlődés folyamata miatt 1990-ben zártuk le az anyaggyűjtést.

A sajátos, magyar névadó gyakorlat miatt két-három dologra külön is ki kell térnem. Ősi középkori magyar névadó gyakorlat nyilvánul meg abban, hogy a kivándorló, homokra települő családról nevezik el azt a területet, amelyet birtokba vesz. Ahol szőlőt telepítettek, ott a hogy szó hozzáadásával szintén az első letelepülő családról nevezik el a területet. Egy-egy ilyen hogy 50—200 holdat foglal magában, amely részben házasodás, részben adás-vétel útján más családok birtokába is juthat. „Szőlőhegy, túlnyomóan szőlővel betelepített homok. Kiemelkedés nincs." (Kovács János: Szeged és népe 1901.) „Mifelénk lapos a mező, mint az asztal, mégis amely részén régi szőlők vannak, azt hegynek nevezik." Tömörkény István: Célszerű szegény emberek. Szeged, 1923. Idézet Bálint Sándor: Szegedi szótár. Akadémiai Kiadó Bp. 1957. a hegy, hogy címszóhoz.

Egy-egy régi tanyához sömék, sömjék (Szinnyei József: Magyar Tájszótár I—II. Bp. 1893—1901.) vagy semjék, semlyék is tartozik (Bálint Sándor: Szegedi szótár I. 1957. 399.), amelynek kiterjedése 1—50 hold is lehet. El is szokták rekeszteni, ez a kilső kerítés, kottát, amely lehetővé teszi a jószágtartás sajátos istállózó, legeltető jellegét. A sömjéken kaszált fű a sómjékszéna. Egyébként még a sömjéknek több részét és fajtáját ismerik és nevezik meg.

A terjedelmesebb tanyabirtokhoz a szék, székfőd, azaz szikes terület is tartozik. Az elpárolgó vadvizek széksót hagynak maguk után, amelyben állandósulhatnak. A székfőd egyes részei, nagyobb egységei földrajzi névvé állandósulhatnak. A szék terméketlen terület, növényzete csenevész. Egyes részei az első tanyai megszálló családok nevét viselik (területünkön pl. Biteszék).

A névanyag közzétételében, amit Szőreg és Algyő földrajzi neveit feldolgozó tanulmányában Szabó József megfogalmazott, én is alkalmazom:
„A térképre utaló szám után elsőként a helyi nyelvjárási ejtésnek megfelelő népi elnevezés szerepel, utána zárójelben a belterületen a jelenlegi hivatalos név áll, a külterületen pedig az esetleges kataszteri név található, vagy — néhány esetben — egyéb történeti forrásban előforduló adat következik. Ha a belterületen a hivatalos elnevezés, külterületen pedig a kataszteri név, vagy valamely történeti név megegyezik a címszóként álló népi névvel, akkor zárójelben tildejelet (~) használtam. A zárójel után a térszíni formára és a művelési ágra vonatkozó jelölés található meg, majd a névhez kapcsolódó (esetleges) népi névmagyarázat zárja le az egyes névcikkek anyagát. Az általános gyakorlatnak megfelelően a neveket számozással jelöltem a térképen. A számozást a belterület északnyugati részén kezdtem, és nyugatról keletre, északról délre haladtam, majd a külterület északnyugati részétől ugyanúgy haladva folytattam a számozást."

A népi nevek hangalakjában a köznyelvivel megegyező hasonulásos és más jelenségeket nem jelöltem, viszont y'-vel írtam át a köznyelvi helyesírásban /v-vel jelölt névalakokat. A köznyelvtől eltérő nyelvjárási vonásokat jelöltem, így a labiális ö-zést, a magánhangzók nyúlását és minden egyéb nyelvjárási sajátságot. Ha ugyanannak a földrajzi egységnek, objektumnak több elnevezése van, akkor ezeket használati gyakoriságuk sorrendjében közlöm és kettősponttal különítem el egymástól őket. A földrajzi nevek helyesírásában, az egybe- és különírásban Inczefi Gézának a Szeged környéki névanyag közzétételében kialakított elveit követem.
Az adatközlők által nem ismert, de a kataszteri térkép alapján pontosan helyre korlátozható neveket is természetesen bevettem a gyűjtés anyagába, s ezeket zárójelben [] közlöm, ugyanazzal az írásképpel, ahogyan ott szerepelnek.

A tájékozódás segítése érdekében a neveket a dolgozat végén ábécérendben is közlöm.

A település területe 8314 ha, lakossága 5859 fő. (A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Bp. 556.)
Ezúton mondok köszönetet Juhász Antalnak a hasznos tanácsokért és baráti segítségéért. Lektoromnak, Szabó Józsefnek köszönöm az előzetes megbeszélésen elmondott tanácsait, majd észrevételeit.

Rövidítések

I. Térképek és szakirodalom

K = Szeged sz. kir. város határának birtokvázlata, 1887. c. kataszteri térkép. Móra Ferenc Múzeum, Szeged.

J = Jakabffy Lajos: Szeged sz. kir. város határának térképe. Sokszorosította Magyar Áll. Nyomda Bp. 1919.

I = Inczefi Géza: Szeged környékének földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó Bp. 1960.

II. Szövegre vonatkozóak

3. A belterület földrajzi nevei

1. Dobó István utca (~) U
2. Otthagyi szöllők (Kossuth park) Lh. A település belterületén az Ady Endre tér, Hunyagi liget és a Kossuth park által határolt rész. Sík, laza, homokos szerkezetű, főleg szőlőművelésre használt kb. 15—20 kh. terület. Leginkább a Babarczi családok (Malmos, Balázs, Vörös, Pávás) használatában volt. A kiöregedett, keveset termő szólőre járta az a mondás, hogy „az idén még használom, de gyüvőre otthagyom, mert Pista sógor is otthagyi." 1945 után házhelynek osztották ki, belterület lett.
3. Zrínyi utca (~) U
4. Ságvári köz (~)
5. Hajtóút: Felszabadulás útja (Felszabadulás utca) U. A Szabadkára, illetve Lengyelkápolnára, (Zákányszék), Zsombora, Kiskunfélegyházára, Kecske métre vezető út belterületi szakasza. A szabadkai vásárokon — ősszel és tavasszal — vásárolt állatokat ezen az úton hajtották hazafelé. Rúzsa Sándor nevében rabló „kapcabetyárok" elvették az úton hajtott jószágok egy részét, és továbbhajtották azokat a balástyai, kisteleki, félegyházi és kecskeméti vásá rokra vagy a betyártanyákra, és ott orgazdáknak eladták. Ezért kapta a Hajtó út elnevezést.
6. Újosztás: Rokkant fődek (Hunyadi liget, Ady tér) Lh. Té. Kiosztott, parcellázott földek neve. A belterület északi része a Hunyadi liget. Ady tér, Kossuth park és a Zrínyi utca által határolt terület. Az első világháborús hadirokkantak kaptak 1-2 hold földet örök használatra. A rokkant földek a település belterülete, a mai Hunyadi liget. 1945 után a nagycsaládosok jutányos áron kaptak telket.
7. Lőtér (~) Té. A Levente Mozgalom céljai érdekében kialakított terület és épület, majd az 1970-es években az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) újította fel állami támogatással.
8. Benzinkút f~) Az ÁFÉSZ üzemeltetésében.
9. Vásártér (~) Té. A rendszeresen megtartott országos állat- és kirakodó vásárok területe volt.
10. László bognár műheje: László István bognármesternek volt itt a műhelye.
11. Kisbót. [ÁFÉSZ házi-bolt.] A bolt környékében (Kossuth park) lakók legfontosabb élelmiszerszükségletét elégíti ki.
12. Babarci Feri háza (~). Babarczi Ferenc Nyár utca 1. szám alatt lakó gazda, hites magatartású, erős akaratú, jó hírű, szorgalmas ember. Ragadványneve nincs.
13. Nyár utca (~)U
14. Szántó utca (~)U
15. Munkás utca (~) U
16. Oncsa házak. A negyvenes években a hajléktalanná vált nagycsaládosok részére országos akció keretében épült házak.
17. Arató utca (~) U
18. Kapás utca (~) U
19. Dankó utca (~) U
20. Bástya sor (~)
21. Tanács-bót. Tanács Imre boltja a Bástya sor sarkán működő vegyesbolt volt.
22. Öregasszonyok sora (József Attila utca) U. Nevét az ottlakó, tanyákról beköltözött, idős, özvegy parasztasszonyokról kapta.
23. Alkotmány utca (~) U
24. Birkajárás Lh. Az 1890-es években a juhok számára kijelölt legelő volt. A belterülettől nyugat, északnyugatra 1 — 1,5 km-re fekszik, most a település leglakottabb része.
25. Öregek napközije (Idősek Klubja) A megnövekedett létszámú időskorúak életében vállal fontos szerepet.
26. Cukros-Mariska néni. Novak Sándorné cukorkaárus, aki a gyerekek és idősek Mariska nénije volt a hatvanas években. Négykerekű babakocsihoz hasonló kocsijával járta a vásárokat, piacokat. Portékái: ABC-cukorka; bocskorszíj; erős; dianás; omlós; karamellás és krumplicukor.
27. Varga kovács műheje. Varga Mihály kovácsmester 1930—1944-ig itt dolgozott, majd ifj. Varga Mihály vette át a műhelyt.
28. Babarci cipész műheje.
29. Smidt cipész műheje.
30. Fináncia: Pénzügyőrség. A pénzügyőri szakasz hosszú ideig a környék községeiben az adóköteles bortermés összeírásában és tiltott cselekmények meggá tolásában kapott fontos szerepet. Biciklivel jártak. A nem éppen hízelgő „zöld legyek" (zöld színű ruházatukról) néven emlegették őket.
31. Guci cipész műheje. Guczi Ferenc hosszú ideig dolgozott itt, a direktóriumnak is tagja volt.
32. Labanc bognár műheje. Labancz János bognármester főleg Zádori kovácsmes ternek dolgozott, de néhány éven át a gépállomáson a cséplőgépek javításánál ő végezte a famunkákat.
33. Poják asztalos műheje. Polyák Mátyás asztalosmester, halála után felesége vezeti a műhelyt.
34. Szélgrád-bót. Szelgrád János kiskereskedő a környék nagyforgalmú boltjának a tulajdonosa volt, ma az ÁFÉSZ üzemelteti.
35. Úttörő utca. (~) U
36. Rigó utca. (~) U
37. Kati néni kávézója. A régi piactéren a Barmos iskola mellett kávét, teát és cukorkát lehetett vásárolni, szeszes italt nem.
38. Becő-bót. Becző Gyuláné a leégett kocsma helyén épített boltot, most lakóház.
39. Barmos iskola. Nevét Barmos György helybeli plébánosról kapta, a 20-as évek második felében épült, Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége (1922—31) ideje alatt. Az akkor épült elemi iskola és gazdasági iskolák jellegzetes homlokzata, stílusa máig is felismerhető. Több négytantermes iskola szolgálati lakással egybeépített volt. Jelenleg is tanítanak itt.
40. Iskola. (~) Az 1964-ben létesített épületben gimnáziumi tanítás kezdődött el, majd a jelentkező igényeknek jobban megfelelő postaforgalmi szakközépiskolai tanításra tértek át. A járulékos igények, fenntartási gondok miatt az iskola elkerült Kistelekre. Azóta általános iskola, most Móra Ferenc Általános Iskola van itt.
41. Petőfi utca (~)U
42. Fürtön Miklós kőműves. Igen sok lakóház felelős kivitelezője.
43. Galgóczi-lakatos műheje. Galgóczi József lakatosmester, Móra utca sarok, a mesterséget fia, Sándor folytatta.
44. Táncsics Miháj utca (~) U [Táncsics Mihály utca]
45. Csend utca (~)U
46. Köztársaság utca (~) U
47. Rózsa utca: Rózsa Ferenc utca: [Rózsa utca] U
48. Juhász Gyula utca (~) U
49. Móra Ferenc utca (~) U
50. Honvéd utca (~) U
51. Szabadság utca (~) U
52. Egyenlőség utca (~) U
53. Délibáb utca (~)U
54. Új-temető (~) A századforduló táján a település szélén kialakított temetkezési terület.
55. Hobbikertök (~) A Petőfi utca végén a 70-es években kiosztásra került hétvégi kiskertek.
56. Kűiskola (~) Kőiskola. Az elsők közötti téglából épült iskola. Eltérő a stílusa az  „öregiskolától".  Föltehetően a település legmagasabb pontján épült. Néhány évvel ezelőtt még tanítás folyt benne. Most autósiskola.
57. Piactér (~) Té
58. Víztorony (~) Társulási alapon önkéntes hozzájárulással szerveződött, és ma már a belterületen kiépített vízhálózattal biztosítja az ivóvizet.
59. Dosztig iskola: Öregiskola (Napközi otthon). A korábban itt tanító és élő Dosztigh Ferenc tanítóról kapta a nevét. Egy időben épült a községi épületek kel a múlt század végén. (Bővebben: Szécsy György 39. laptól).
60. Posta f~) Modern felszereléssel épült a 80-as évek elején.
61. Rendőrség, Rendőrlakások.  (~) 1892-től az alsóközponti rendőrök saját lovaikkal és kocsijaikkal innen látták el a környék közrendvédelmét. Az őrs mellett építették lakóházaikat is. Ma területi feladatokat ellátó intézmény.
62. Állatorvosi rendelő (~)
63. Tüdőgondozó (~)
64. Tanács: Közigazgatási Kirendeltség: Községháza: Tanácsháza (Városháza). A száz éve felavatott Alsóközpont hivatalos épülete. A kapott feladathoz igazodóan különböző elnevezése volt. (Bővebben: Szécsy György 60. laptól).
65. Tűzoltóság (~) A ma már több megértéssel és támogatással működő testület hatékonyabban tud fellépni.
66. Ződköröszt: (Gyermekrendelő) A szakszolgálat a tanyavilág ellátásában is jelentős tevékenységet fejt ki.
67. Bölcsőde (~) A belterület széléről a megüresedett orvoslakás helyén kialakí tott intézmény.
68. Császár kőműves. Császár Géza és testvére, Dezső nagyon sok intézmény és lakóház felépítését végezte el.
69. Egésségház (~) A település központi helyén egy épületben kapott helyet a három orvosi rendelő és a gyógyszertár, az emeleten a dolgozók lakásai vannak.
70. Kisbank. (Takarékszövetkezet) (~) A helyiek és a környékbeliek pénzéből létesült a jelentős szerepet betöltő szövetkezet.
71. Pramonád: park (~) Té. A templom előtt az 1900-as évek elején mocsaras, vízállásos terület volt, amit az 1920-as évek közepén Szeged város feltöltetett homokkal. Valaha itt volt a Kálvária stáció, itt tartották a körmenetet. Két szobor is található. Ma fásított, a fák alatt sétány és padok vannak.
72. Onibusz álomás: Omnibusz állomás várakozó helye a templom melletti kicsi épületben volt. 1913—14-ben Vér Sándor kocsis utasszállító bérfuvarozást végzett Szegedre. Lovasjármű egyszerre négy személyt szállított a macskakövezett úton. A járat a postát is szállította.
73. Szegedi út (~) Ú. Átmenő forgalma igen jelentős. Az út két oldalán igen sok iparos nyitott műhelyt, nyíltak ki boltok.
74. Zádori kovácsműhej. Zádori Lajos kovácsmester a Csend utca sarkán, jó hírű kovácsmester volt.
75. Vargáné koszorús. Varga Illésné koszorúkészítő, aki 1940 óta dolgozik.
76. Öreg temető Lh. A századfordulón létesített temető először egész Alsótanya halottait fogadta. Területe a Juhász Gyula, Rózsa és Köztársaság útja közötti terület. Ma már ez a rész is beépített lakóházakkal. (ír róla Bálint Sándor I. 304. laptól, Szécsy György 33. laptól.)
77. Szécsi borbéj. Szécsi Imre borbély és fodrászmester Rózsa utca.
78. Hajdúné koszorús. Hajdú Imréné koszorúkészítő Szegedi utca és Rózsa utca sarok.
79. Ziha hentös: Rziha Károly hentes és mészáros, Juhász Gyula utca sarok.
80. Hódi kovács. Hódi János kovácsmester 1920-50 között dolgozott.
81. Hangács paprikakészítő. Hangács János paprikakészítő (Szegedi utca) századunk első évtizedeiben a paprika házi feldolgozásával foglalkozott.
82. Tót kovács. Tóth János kovácsmester műhelye (Szegedi utca), aki nyugdíjasként is sokáig dolgozott.
83. Varga szabó. Varga Ferenc szabómester (Szegedi utca) híres mester volt, évtizedeken keresztül a környező községekről is sokan felkeresték.
84. Révész-kocsma. Szegedi utca.
85. Lázár fatelep. Lázár Lajos asztalosmester az OTP helyén.
86. Hajdú műszerész. Hajdú János műszerésznek az OTP melletti telken volt a műhelye és a nagyon fontos eszközök: kerékpárok, permetezőgépek stb. javításával foglalkozott. A műszerészek konkurráltak egymással.
87. Nagybank: Ótépé (OTP) (~) Az ideiglenes helyéről a Honvéd utca sarkán megépült új társasház földszinti részére került. Hálózati feladatait a környező településekre is kiterjeszti. (Bővebben: Szécsy György 87. laptól).
88. Határőrlaktanya:  Tébécé-Átképző  (Szociális Otthon)   (~) Szegedi utca. A Trianon után megépített határőrlaktanya a megváltozott igények szerint különböző funkciót töltött be. (Bővebben Szécsy György 68. laptól).
89. Fürdő (Köztisztasági Fürdő) Szegedi utca. A szép környezetben 1965-ben kialakított termálfürdő nagy forgalmat bonyolít le, és sokan keresnek itt gyógyulást. (Bővebben: Szécsy György 70. laptól).
90. Világháborús emlékmű: Erzsébet szobor. (Első világháborús emlékmű (~) A szobor 1071 elesett nevét örökíti meg a templom előtti téren, (bővebben: Szécsy György 43. laptól).
91. Negyvennyócas emlékmű (~) A Gracza Antal és Záhony István 1848-as honvédtisztek emlékére épült emlékmű 1912-ben készült a tanítók kezdeményezésére. (Bővebben: Szécsy György 14. laptól).
92. Szovjet emlékmű (~) A második világháborúban győztes Vörös Hadsereg elesett katonáinak emlékére az 50-es évek elején először a templommal szemben készült egy szerény emlékmű, ettől néhány méterrel távolabb a 70-es években egy fekvő ötágú csillagot építettek, amelybe emléktáblát is elhelyez tek.
93. Kinyérváró halom: Kinyérvári domb: Kenyérosztó domb: Piactér. Táncsics és Felszabadulás utca közötti területen. Elnevezése: „Kenyéradásra vártak", kettős jelentéssel 1. a piactéren várták a Horgosról hozott friss kenyeret 2. a napszámosfogadás a két háború között. (Erről még Bálint Sándor 201—202 lapok és I. 44. lap).
94. Plébánia (~) Római katolikus, hivatalos helyiség és lakás.
95. Templomfőd: Templomföld. A város által a templomépítés céljából eladott földek neve.
96. Kápolna: Templom. A ma is létező római katolikus templom helyén valamikor kápolna volt. Védőszentje Szent László. (Bővebben: Bálint Sándor 1.202.)
97. Buszállomás  (~) A menetrendszerű autóbuszjáratok kitérő és fordulási területe, az utasok részére kiépített váró és melegedő helyiségekkel.
98. Kálvária (~) A templom előtti területről a 60-as évek elején került a mai helyére, a templom mellé és védettebbé is vált.
99. Méntelep. Szeged városa létesítette, a fajtiszta lótenyésztés érdekében.
100. Óvoda.  (~) Korszerű, a megváltozott igényeknek jobban megfelelő, a nagyforgalmú utaktól védett helyen kialakított intézmény.
101. Varga kőműves. Varga Illés kőművesmester, Mező utca sarok.
102. Vass műszerész. Vass Illés műszerész műhelye volt, ugyanott fiának asztalos műhelye van.
103. Hajdú-bót. Hajdú Imre kiskereskedő boltja volt.
104. Kátéesz: KTSZ f~) Az ötvenes években létrejött kisipari szövetkezet épülete, ahol akkor 14-féle részleg kapott helyet.
105. Volford-főzde. Ezen a helyen volt szeszfőzde és gyümölcsízt előállító üzem részleg is. (Kecsedlinek nevezték a helybéliek.)
106. Szabóné botja. Szabó Mihályné szatócs üzlete, az államosításig népszerű volt.
107. Vegyibót: Kölcsönző. Szőlő utca sarok.
108. Lógó-lakatos. Paplógó Antal lakatos és cséplőgép-tulajdonos műhelye, aki hosszú időn át az egyik legjobb hírű cséplőgép-tulajdonos volt, később azonban csak műhelyét vezette, 96 éves korában halt meg.
109. Pölös-borbéj: Pölös János borbély és fodrászmester.
110. Hajdú-borbéj: Hajdú Imre borbély és fodrászmester.
111. Kiss Balázs botja. Fűszerkereskedés 1945-ig, majd gabonaraktár, most tévé javítóműhely.
112. Vaszkó-kocsma, majd Kis Márki (Marci) István kocsma.
113. Pópity-borbéj: Pópity József borbély és fodrászmester.
114. Kecskeméti István pék
115. Borfölvásárló
116. Mulati cipész műheje (~) A műhely tulajdonosa Mulati Jenő cipészmester.
117. Szabóné fodrász. E műhelyben 1956 után a Fodrász KTSZ alakult meg.
118. Balog koporsós: Balogh Antal koporsós.
119. Bütyök-bót: Bálint-bót. A boltos a híres kereskedők egyike, Bálint János, aki a szövetkezeti boltok közül is többet vezetett.
120. Balog borbéj műheje. Balogh Jenő borbély és fodrászmesternek a régi óvoda helyén, majd a Bankházban volt a műhelye.
121. Régi óvoda (~). Valamikor egyetlen óvodája volt a településnek (Bővebben: Szécsy György 90. laptól), az új megépülése ellenére nem vált feleslegessé.
122. Nagy Mihály hentös: Önki: Presszó. Fraunhoffer Mihály, termete miatt „Nagy Mihály", saját tulajdonú épületében nyitotta meg a mészárszéket és segédei közül többen jónevű hentesek lettek. Az épületben volt tejcsarnok is, majd az ÁFÉSZ önkiszolgáló élelmiszerboltja, jelenleg presszó.
123. Tejcsarnok: Tejbegyűjtő.  1948—52 között a Littomerczky tejcsarnokban vették át a gazdáktól a tejet. Ezen a helyen lett később az ÁFÉSZ önkiszolgáló boltja. A tejüzemet a Bástya sorra helyezték át, majd a Vörös Október termelőszövetkezet kezelésébe került.
124. Kupola Dezső használtcikk-kereskedő: Kószó Dezső haszonvasfelvásárló-eladó. Népi neve ragadványnévi eredetű.
125. Hangya: ÁFÉSZ Kisáruház.
126. Bankház. A Népbank megszűnése és felszámolása ellenére az épület a nevét megőrizte. Jelenleg pártház.
127. Könyvtár (~). A többszöri hely változás után a Bankházban kialakított helyiségekben, több különálló részleggel működik.
128. Tápbót. ÁFÉSZ tápbolt, Masa Sándor telkén.
129. Németh Józsefné fodrász.
130. Gépálomás: Gépállomás: Haladás mezőgazdasági szakszövetkezet: Homok kultúra mezőgazdasági szakszövetkezet. A gépállomás 1951-től 57-ig állami támogatással fejlődött. A visszafejlesztés és a megszűnés után itt működött a Haladás, most a Homokkultúra Mezőgazdasági Szakszövetkezet. (Bővebben Szécsy György 63. laptól)
131. Lenin út: István király út Ú. A településre bevezető Szegedi utca egy szakaszának névváltozatai.
132. SZELKA-szerviz (~) Az István király úti társasházban.
133. Villanytelep (~) A DEMASZ területi feladatot ellátó hálózati központja.
134. Munkácsy Mihály utca (~) U
135. Erkel Ferenc utca (~) U
136. Bartók Béla utca (~) U
137. Gyepsor (~)
138. Mező utca: U. Mező Imre utca: Mező utca
139. Domb utca (~) U
140. Szőlő utca: Szöllő utca (~) U
141. Remény utca (~) U
142. Dózsa György utca (~) U
143. Tömörkény István utca (~) U
144. Szövetkezeti utca (~) U
145. Mikszáth Kálmán utca (~) U
146. Szécsényi István utca (~) U Széchenyi István utca
147. Kodály Zoltán utca (~) U
148. Kölesei Ferenc utca (~) U Kölcsey Ferenc utca
149. Tanács-fuharos: Tanács Ferenc fuvarozó. Néhány évtizeden át előbb lófogattal, majd kistraktorral végzett mindenféle szállítást a lakosság részére. A falu legnyugodtabb embere hírében állt. Gyakori használatban: „Majd a tanácsosúr eviszi."
150. Kiss-koporsós. Kiss Ferenc koporsós, egyben a sírásási feladatokat is vállalja a család.
151. Kóty el juhvágó. Kotyel József juhvágó, aki csak ezzel foglalkozott.
152. Szabóné koszorús. Szabó Szilveszterné koszorúkészítő.
153. Engine koszorús. Engi Andrásné koszorúkészítő.
154. Malomköz (~)
155. Varga-paprikás. Varga József paprikakikészítő, paprikafeldolgozást vállalt a család.
156. Csőke-kőműves. Csöke József kőműves sok lakóház építési és felújítási munkálatainak kivitelezője.
157. Szülőotthon: Diákotthon: Orvosi rendelő. Ugyanaz az épület változó funkci ókkal; most lakás.
158. Földmívesszövetkezet: ÁFÉSZ-iroda. Önálló kiskereskedők visszafejlesztése révén, a Hangyafiókot is megszüntetve fejlődött a Földművesszövetkezet. Önálló irodaházával több településre kiterjedő feladatot lát el.
159. Gazdasági Egyesület: Katona-vendéglő: Kultúrház: Művelődési Ház (Erkel Ferenc Művelődési Ház). Az 1905-ben az Alsótanyai Gazdasági Egyesület által
     létesített épület előbb egyesületi célokat szolgált, majd bérlőknek kiadták. 1948-ban államosították, azóta művelődési feladatokat lát el. (Bővebben Szécsy György 92. laptól).
160. Gelli-malom: Gerle-malom. Építtetője Dr. Gerle Imre ügyvéd volt. A jelenleg is működő malomban rozslisztet készítenek, (bővebben Szécsy György 36. laptól).
161. Bálint (Batki) gödrök. Lh. A belterület szélén, a szikes területeken kialakított vályogvető gödrökből igen sok házhoz vetett vályogot a vállalkozó 2-3 család.
     A gödröket feltöltötték és most ott több emeletes társasház van.
162. Pékség. A mai sütőüzem helyén Rziha Sándor pékmester készítette a kerek, magas finom kenyeret. Kiflit, perecet is készítettek és árultak Ásotthalmon is. Ma modern sütőüzem, területi ellátást végez.
163. Löszök Úr fodrászműheje: Sebők Papp Mihály fodrászműhelye az 1930—40-es években a mai pékség területén volt. Ünnepi alkalmakkor a nevezett díszma
     gyar zsinóros ruhát viselt s ezzel kitűnt a helyi viselettől. Az életét egyedül leélő mester 72 éves korában halt meg. Neki tulajdonítják a szólást: „Eladom a sárga lovamat, veszek (így e-vel!) motrot, löszök úr!"
164. Főzde (~). 1978 májusig Meló Károly vendéglős tulajdonában lévő szeszfőzde azóta az ÁFÉSZ kezelésében működik.
165. Patika: Gyógyszertár. A Mészáros-féle gyógyszertár saját tulajdonú épületében működött. (Bővebben Szécsy György 70. laptól)
166. Mozi: Filmszínház (~) A malom által termelt árammal működött a 20-as években létesített mozi, előbb néma-, majd hangos filmek vetítésével. (Bővebben Szécsy György 90 laptól).
167. Sztipics-bót: Szörényi Ferenc boltja.
168. Oravec-kárpitos műheje: A tulajdonos Oravecz István kárpitos.
169. Vér Pista asztalos műheje: A tulajdonos Vér István asztalosmester, a Gyepsor sarkán.
170. Gépálomási lakások: Gépállomási lakások. A gépállomás működése idején az alkalmazottak lakását biztosította.
171. Supi kovács műheje: Horváth (Supi) János kovácsmester műhelye, aki nagyhírű, közkedvelt ember volt.
172. Sarló utca (~)
173. Tót asztalos műheje. Tóth Nándor és később fiai (István és Sándor) folytatták az asztalosmunkát.
174. Papírbót: Cukrászüzem. A cukrászüzem területi ellátást is végez.
175. Sebők-bót: Sebők Mátyás kiskereskedő, jóhírű és nagyforgalmú boltot vezetett. Itt most húsbolt van.
176. Bangó-kocsma: Kisvendéglő. Az épület tulajdonosa Bankó János volt és a kocsma messzehírű, most az ÁFÉSZ üzemelteti.
177. Béke utca (~) U
178. Csöke szobafestő. Csöke Pál szobafestő és mázoló, aki nagy előadói készséggel is rendelkezett és sok tanulót alkalmazott, s így sorra pingálták a település házait. A figyelem ébrentartásához gyakran használta az „aranyoskám" megszólítást.
179. Szódás: Szikvízüzem. Régebben a vendéglőhöz tartozott, most az ÁFÉSZ üzemelteti.
180. Füzes utca (~) U
181. Kertész utca f~)U
182. Jókai utca (~)U
183. Béke utca (~)
185. Sportpája, -öltöző (~) (bővebben Szécsy György 49. laptól).
186. Kissori út. Ú. A kisvasúti sínek melletti régi szikes út, melyet karbantartott kövesúttá építettek ki. A vasút megszűnése óta autóbuszjárat van Kissoron át Ásotthalomra és járat van Madarásztóra is.
187. Álomás: Alsóközpont néven Kisvasúti állomás. A településen 10 km hosszúságban kiépített pályán több megálló volt. Alsóközponton vasútállomás kitérővel, szolgálati lakással, jegypénztárral, kiadóraktárral. Állomásfőnökök: Balogh Jenő, Ónodi József, Mohos Gábor. Nagy gyakorisággal hangzott el: „Mék az álomásra."
188. Rákóczi tér (~)Té
189. Paprika köz (~)
190. Iskola utca (~)U
191. Régipósta. Az 1910-es években létesült Alsóközpont Postahivatal látta el a levélkézbesítést és a kézikapcsolású telefonösszeköttetést. Most itt csak lakás van (bővebben Szécsy György 54. laptól)
192. Fölvásárló-telep (~)
193. Tüzép (~) ÁFÉSZ kezelésében.
194. Paprikatelep: Paprikafelvásárló és feldolgozó telep. Az 1954-ben létesült felvásárlótelep a környező települések paprikatermésének felvásárlására és feldolgozására jött létre.
195. Gazdasági iskola. Általános iskola. 1928 októberében nyílt meg az alsótanyai mezőgazdasági szakiskola. A mintaintézménnyé fejlesztett iskola igazgatója Benke Ferenc volt. Most itt általános iskola van. (Bővebben Szécs György 40. laptól).
196. Májusi út (~)U
197. Szegfű utca (~)U
198. Földműves utca (~) U
199. Kalász utca (~)U
200. Tavasz utca (~)U
201. Kisvasút utca (~)U
     
     
     4. A külterület földrajzi nevei
     
     
     
202. Móric-sarok (~) S, sz. Belterülettől északnyugatra kb. 10 km-re, Mórahalom, Zákányszék és Rúzsa határán négy irányban elágazó út. Nevét Gárgyán Móric Imréről kapta, tehát ragadványnévi eredetű. A határ északi kiszögellése.
203. [K. Halászka. Zákányszékkel szomszédos határrész megnevezése.] Kis része Mórahalom.
204. Tanácshögy: Tanácshegy (K. J. L: „1840 k.: Tanácshegy, 1855: Tanásh, 1987: Tanácshegy" S, sz. Tanács csn+hegy „szőlő". A belterülettől északkeletre kb. 5 km-re 25—30 hold, jelenleg nagyüzemi szőlőtermesztés folyik. Nevét egy jobbmódú,  nagyobb szőlőterületet használó gazdáról kapta.  Talaja sík, homokos.
205. Telefonos út  (7.   ~) Ú.  Mórahalmot Rúzsa község Vágó határrészével összekötő szikes út,  a településtől északnyugati irányban kb.  6 km-re, Mórahalom—Zákányszék határán. 1944 őszén a szovjet hadsereg csapatai ezen haladtak. Útvonaluk: Horgas-Alsóközpont (Mórahalom) érintésével Rúzsa-Laposjárás, Pusztamérges. A telefonos út mentén épült a csorvai iskolát és orvoslakást összekötő telefonvonal.
206. Hétágú út (~) Ú. Nagyistvántól északnyugatra hét út találkozása.
207. Zákányi út: Zákányszéki út (~) Ú. A Szeged-Baja-i (55-ös) útról a településen átvezető műút Zákányszékre.
208. Ludasi hegy: Ludas hogy: Ludas hegy (K. J. I.) S, sz. Feltehetően ragadványnév alapján történt elnevezés. Sík terület, 60 hold, szőlőt termesztenek, talaja homokos. Belterülettől északkeletre kb. 5 km-re, részben tagi, részben nagyüzemi használatú szőlőterület.
209. Nagyistván K.: buckás homok. J. I.: 1769: „édes Atyáink még 1719 esztendőben bizonyos Nagy-Istvány néven nevezett Teleket... meg vettek.  1855: Kerle térképen Nagy István partos terület, homokos, szántó." S. sz.
210. Nagyistvánerdő (I.~) e. A mórahalmi határrészen Nagyistván területén 1868 és 1873 közötti időben telepített erdő neve. A belterülettől északnyugatra, kb. 8 km-re, területe 40 hold.
211. Nagyistvány (~) S. sz. kb. 150 holdnyi terület. Talaja sík, futóhomok. A nép nyelvén a „nagyistványi eső" és az „északi szelek hozzák a nagyistványi esőt" mondás valójában porfelhőt jelent, amikor szél fölkavarja a homokot. Területén jelenleg szántóföldi művelés folyik, szakszövetkezeti kezelésben.
213. Fölsőnagyistványi harangos csőszház (~) A belterülettől északnyugatra kb. 8 km-re lévő csőszház, amely a nevezett erdővel körülvett szőlőterület közepén helyezkedik el. A csőszt a szőlősgazdák fogadták fel április 25-én a szüret befejezéséig, természetbeli juttatásért. Feladata volt, a szőlőtermés őrzése és vihar közeledtére hosszan harangozni. A harang jelenleg is ott van, de nem használják.
214. Belsőjárás K.: a szeged-alsóvárosi puszta belső része, amelynek nagyobb részét 1854-ben 30 évre adta haszonbérbe Szeged városa. Ezért e területet „harmincéves földek"-nek is emlegették. Az egész Belsőjárás városi bérföld volt az 1945. évi földosztásig.
215. Arankahögy (~) Szö. Belterülettől északkeletre kb. 6 km-re, területe 20—25 hold. Talaja laza homokos, szőlő-, gyümölcstermesztésre alkalmas. Jelenleg közös telepítés, őszibarackos. Elnevezése: aranyat érő volt a szőlőtermése. Ez nevének utólagos magyarázata.
216. Masa tanya: Masa János tanyája (~) A zákányszéki szikes útról leágazóan, a Császárrétjétől északkeletre lévő nagyobb tanya. A jól gazdálkodó földműves hosszú életét (101 —102 évig élt) ott élte le.
217. Farkas K.: A belterülettől északra, Zákányszék felé fekvő határrész megnevezése. J. I.: A terület szerepel a II. József korabeli térképen és 1855-ös Gerle térképen is. Magában foglalja a Ludasi és Tanácshögy egy részét.
218. Császár partya: Császár partja (~) A belterülettől északra, a rét partosabb részén épült néhány tanya környékét nevezik így. A talaja vályogkészítésre alkalmas. A tavaszi áradások miatt Jójárt Márton, Bata Pál és a Csiszár család a parton építkeztek.
219. Kerekiskola: Fölsőmórahalmi iskola (~.) A település belterületétől északkeletre kb. 5 km-re. Eredetileg az épület négyzet alakú volt („széle-hossza egy"), nevét erről kapta.
220. Császárréttye: Császárrétje. (I.~) L. 1814: Császár Réttye időszakos vízállásos, rét. Császár családnév+rét mélyen fekvő legelő, kaszáló+je birtokos személyrag. Mórahalomról Zákányszék felé vezető úton, 3 km-re, 40 holdnyi terület.
221. Szabóhögy: Szabóhegy (K. J. I (~)Szö. 1840: „Szabó vagy Halász Hegy" szőlő és szántó. A Szabó családnév-l-hegy szőlő alakból. A helynek párhuzamos neve is van a tulajdonos változása folytán. A belterülettől északra kb. 3 km-re 20 holdas terület. Jelenleg a szakszövetkezet nagyüzemi szőlőterülete.
222. Radvánszkiköröszt: Radvánszki köröszt (~) Ke. Az első világháború táján építették. Az elmondások szerint Radvánszki Jánosnak álmában megjelent a Szűzanya és azt mondta, hogy építsen egy keresztet. Mellette harangláb is van, 1928. szeptember 28-án szentelték fel. Vihar közeledtével még most is megkondítják.
223. Császárvíz (J. I. (~) Mf. Zákányszék felé vezető úton vízállásos, nádas terület. Nevét a Császár nevű gazdáról kapta.
224. Gátőrház (~) Belterülettől északnyugatra. Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által épített szolgálati lakás, mellette raktár is van. Partmenti ház, amelyben a gátőr lakik (csatornaőr).
225. Tüdőköröszt (J.) Ke. Engi (Tüdő) Vince gyógyító emberről kapta a nevét. Az első kereszt, amely a múlt században épült. Teljes részletességgel Grynaeus Tamás Engi Tüdő Vince: A legenda és a valóság című tanulmányában dolgozza fel. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972/73-1. Szeged, 1973.)
226. Tyúkászház: Farkas tanya (J. ~) Belterülettől keletre 4 km-re. Az 1800-as évek végén a Farkas (Piros) család egyik tagja létrehozta a szénnel, fával, napraforgóhéjjal fűthető, önjáró, gőzgéppel üzemeltetett olajütő-sajtoló kisüzemét. A lakosság ide hordta a félig pirított tányéricamagot és itt étolajat préseltek, ütöttek belőle. A fennmaradó napraforgóhéjából és olajpogácsából (szak) való tápanyagot a baromfi-, sertés-, tehénállomány hasznosította. Kb. 1920-as években az üzem mellett 120 négyzetméter alapterületen vályogfalú, de háromszintes baromfiólat építettek az előbb nevezett hulladék hasznosítása céljából, 150-200 db. tojóállományuk volt.
227. Rúzsahögy: Rózsahegy (~) sz. (I. 1770.: Telekem Rosák Szomszédságában.) A település belterülete előtt a bajai út melletti terület.
228. Oroszdűlő (~). Belterülettől északnyugatra 3 km-re lévő dűlőút. Nevét a dűlőút mentén lévő II. ker 70 számú tanya tulajdonosának édesapjáról kapta.
229. Vagner erdő (~) Nagyistványi erdő egyik szöglete, a belterülettől északnyugatra kb. 7 km-re, területe 10—15 hold. Elnevezését Wagner Gyula vízügyi mérnöktől kapta, aki az akácerdőt telepítette. Talaja erdőtelepítésre alkalmas, laza szerkezetű. Ma állami erdő.
230. Vagner tanya (~) Az erdőnél lévő épület kezdetben a Homokkincse Termelő szövetkezeti Csoport (TSZCS) tulajdona lett és ott központ alakult ki, majd az egyesülések folytán a Homokkultúra Szakszövetkezet tulajdonába került.
231. Virágzó kultúr: Kollár kultúrház: Ecsetüzem. A termelőszövetkezeti csoportok megalakulásakor a „Virágzó" (1961—66) központja volt. Nevét Kollár Istvánról kapta, aki ott vezetőségi tag volt és az épület létrehozását szorgalmazta. Egyesülések után itt ecsetüzem létesült, a Homokkultúra Szakszövet kezet segédüzeme. Jelenleg illatosító anyagok kiszerelését és csomagolását végzik.
232. Komócsin-féle főzde. Az Orosz dűlő sarkán volt. Törkölypálinka, szilva, alma, cefre főzésével foglalkozó kisüzem, a belterülettől északnyugatra 3 km-re. A századfordulótól a 20-as évekig működött. Az épületet lebontották.
233. Malmos Babarci tanya (J.~) A település északi oldalán, a belterülettől kb. 1 km-re. A 30-as években még szemestakarmányt (kukorica, árpa) őrölt, ún. „fél" vitorlával, vagyis kétszárnyú vitorlával.
234. Kollár-sugarút (~) Ú. Nevét Kollár Istvánról kapta, aki a „Virágzó" Termelő szövetkezeti Csoport (TSZCS) vezetőségének egyik tagja volt 1966-ig. Javaslatára nyitották meg azt az utat, amely az 55-ös útról a Kerekiskolához vezet. Ma már csak motorosok és biciklisek használják.
235. Masakanyar (J. ~) Az 55-ös műút egy szakasza a belterülettől nyugatra kb. 4,5 km-re. Nevét az út mentén lakó Masa családról kapta. Tanyájuk ma is megtalálható. A régi éles kanyart a KPM egyenesítette.
236. Kutyaménös: Kutyaménes I.: (~) sz. A szegedi határt a szilaj- vagy rideg ménesen kívül kezes ménes (igába tört) is járta. Olykor a két fajtát közös ménesben tartották, és ezek gúnyos neve a szilaj pásztorok ajkán kutyaménes volt. Ilyen nevű (Kutyajárás) Ásotthalom—Mórahalom határán található a belterülettől nyugat-északnyugatra (8 km). Talaja: alacsony fekvésű, jó minőségű szántó. A nevezett terület jó része most is a településünkhöz tartozik. Az adatközlők magyarázata szerint a név eredete: „Erre csak a kutyák jártak."
237. Kószó-tejgyűjtő. A Masakanyarnál lévő Kószó tanyában hosszú ideig volt tejgyűjtés. A környék tehéntartó gazdáitól vették át a tejet és szállították Szegedre.
238. Móradomb (~). Móra nevű család tulajdonát képező területen a talajszinttől 5-6 méterre magasodó, kiemelkedő domb, akácfával fásítva. (Erről bővebben Bokor István: Móradomb és környéke. Tanulmány a szegedi tanyavilágból. Szeged, 1936.) A 70-es években egy részét elhordták.
239. Zsigaház (~) Területe a Szeged—Baja-i műút 16-os kilométerénél van kb. 500 négyszögöl nagyságban. A „Zsigaház" ragadványnév. 1925—26 táján a ház tulajdonosa (Sárkány István) saját artézi kútjával ellátott halastavat hozott létre. Értékesítéssel is foglalkozott. A kút tönkrement, a tó elmocsarasodott, a helyén most ingoványos terület van.
240. Birkajárás: Juhjárás MF1. (I.: 1840.: Juh Járás) Mélyfekvésű terület, rét, a juhok számára kijelölt legelő volt. A belterület előtt a Folyónál a bajai út szélénél.
241. Bajai út (~) Ú. Szeged és Baja térségét összekötő műút, mely kelet-nyugati irányban átszeli Mórahalom egész területét.
242. Kupak tanya Tanács Kupak Sándor módos gazda, cséplőgéptulajdonos háza.
243. Újosztás (~) sz, sző. A valamikori nagyobb birtokokból kiosztott, felparcellázott földterület. Itt a Tandari és a Magyar földek voltak, amelyekből 1945 után nagyobb terület kiosztásra került. Általában Gizafődek néven ismerik.
244. Malmos csatorna (~) Cs. Belterülettől északkeletre 2 km-re a Folyó felső szakasza. Nevét a mellette lakó Malmos Babarcziékról kapta. A belvizek elvezetésére hozták létre. Nehezen tud kiszáradni. Hal van benne, néhány madár, bíbic, csíz, nádirigó. Régen angolna, „csíkhal" is volt benne.
245. Fojó É (I.) Mórahalomtól északnyugatra, Bogárzótó vizéből kiinduló mesterséges csatorna egyik szakasza, a Nagyszéksóstón és a Kisszéksóstón áthaladva ezek fölösleges vizét a Tiszába vezeti. Vize gyorsan folyik, a gyors folyása különbözteti meg az erektől. Szárazság idején kiszárad.
246. Szent János: Szent János csatorna (~) Cs. A Folyó belterülettől Szeged felé 1 km- re lévő szakasza. Nevét a csatorna partján elhelyezett Nepomuki Szent János szoborról kapta. A belvizek elvezetésére mesterségesen létrehozott vízelvezető csatorna. Állatvilága nincs, száraz időszakokban kiszárad, sás, gyékény található benne.
247. -
248. Dobó-féle szélmalom. A település belterületétől északra, az Alkotmány utca végénél volt. Szétbontásra a 20-as évek végén került sor.
249. Magyar köröszt (~) Ke. VII. ker 141. számú tanya mellett Magyar Péter építette. Minden Péter-Pál napján mise volt a kereszt mellett.
250. Nagy-Sziksós: Nagyszéksós K. J. I. (~) I.: 1840.: Nagy Szik Sós a Giba-féle telekkönyvben. 1852: nagy szék sósnál... kaszálló, 1855: Nagy Széksós—Kerle Antal térképén. Szeged—Alsótanya legnagyobb   szikes tava, amelyről a nagyszéksósi tanyai kapitányságot elnevezték.
251. Nagyszéksóstó J. I. (~) A nagyszéksósi szikes területen képződött tó. Jelentős madárvilága van.
252. Kószó bognár tanyája. Kocsihoz, ekéhez, lókapához, fogasboronához faalkat részeket készített Kószó Antal. Foglalkozott szőlődaráló kád, hordó javításával is.
253. Tót kovács mííheje. Tóth Géza II. ker 22 szám alatti kovácsműhelyét gyakran felkeresték a környéken lakók a 30—40-es években.
254. Kószóhögy (~) sz. Kószó hegy I.: „Kószó családnév-l-hegy szőlő. A város körüli szőlők kipusztulása után 1764-től telepítenek a homokon szőlőt és ezeket első telepítőjükről nevezik el."
255. Zombori-tanya a mai Meló semlyéken. A területet megvásárolta Meló Károly vendéglő- és szeszfőzde-tulajdonos.
256. Meló semjék (~) 1. A belterülettől nyugatra kb. 500 m-re, területe 30 hold. Talaja: vizes, nádas, legeltetésre alkalmas kaszáló és kb. 7-8 hold szántó. A falu kialakulásakor ezen a részen „vetették" szikes agyagból vályogot. A házak lábazata téglából, míg a felmenő falak vályogból készültek. Ez a semlyék nevét Meló Károlyról kapta, aki 1945 előtt a területet megvásárolta. Itt van a település szérűskertje.
257. Szűcsház: Szűcs József háza. Itt volt a település első péksége a múlt század közepén. Az épület ma is megvan, lakóház.
258. Biteszéki mögálló. A kisvasúton közlekedő vonat ezen a megállóhelyen megállt, teheráru feladása, leadása nem történt, csupán utasszállítás. Jegykia dás nem volt. A kalauz menet közben adott jegyet a kért leszállóhelyig.
259. [Tepszihögy. Tepszihegy I.: tepszi tészta-, hússütő bádogedény+hegy, szőlő. Nevét alakjáról kapta.]
260. Minta Dobó tanya: Gazdabót J. I. A belterülettől keletre kb. 1 km-re nagyobb tanyaház, kisebb major. Főleg a nagyistváni szőlőhögyön termelt borairól és mintaszerűen nevelt állatairól, mintaszerűen művelt termőföldjeiről kapta a nevét. Tulajdonosa Dobó István és fia, István volt. A tanyát államosították, jelenleg a Hommokkultúra Szakszövetkezet konzervtelepe, ahol paradicsom lévonal üzemel. Ma itt van a Gazdabolt.
261. Masa-rét. Mf. 1. J. A Masa család (utoljára Gyula) birtoka. Mellette kb. 30—40 hold részben kaszáló, részben nádas, zsombékos terület. Fácán, nádirigó, róka található, vadonélők.
262. Szécsi Tóni-tanya. A belterülettől nyugatra kb. 2,5 km-re. Nevét az ottlakó nagygazda, cséplőgép-tulajdonos Szécsi Antalról kapta. 1945 után a birtokot szétosztották. Az épület jelenleg nincs meg, helyén az ún. cselédház került felújításra.
263. Szécsi kanyar. J. (~) Ú. A településen átvezető műút Ásotthalom felé kb. 2 km-en át egyenesen halad, s első íve (kanyar) az ott levő Szécsi tanyánál kezdődik. A kanyar a tanya tulajdonosáról kapta ezt a nevet.
264. Ötágú út. (~) Ú. Homokos út, a belterülettől délkeletre Mórahalom, Röszke, Domaszék határán. Ötágú, mert a központból öt irányba ágazik el.
265. Útászház. J. (~) Útkaparó ház az országút mentén. Belterülettől keletre 300 m-re, bajai műút mentén. Útőrök laktak benne, egymás mellett két ház van.
266. Kazierdő. e. K. J. I. Nyárfa, akácerdő, a 19. század 30-as éveiben telepítették. A 80-as években egy részét kivágták és szőlőt telepítettek a helyére.
267. Kazihögy. sz, sző. A belterülettől nyugatra, kb. 2 km-re, területe 25—30 hold. Talaja: laza homok, nagyobb része jelenleg közös művelésű szántó, tagi kezelésben 1-1,5 holdnyi szőlő. A nagyobbik rész a Homokkultúra Szakszövetkezeté. Nevét Kazi nevű gazdáról kapta.
268. Bikaistálló (~). A belterülettől 3 km-re, a fajtaerősítés érdekében fenntartott istálló.
269. Dobó kocsma. V. ker 79. A környékbelieket fogadta.
270. Hajdú bognár műheje. Itt Hajdú Szilveszter bognármester műhelye volt. Dolgozott ifj. Hajdú Imre, Hódi János, Tóth János kovácsoknak.
271. Tüsöksori harangláb. Ke. A Fábi kocsma mellett állt, jelenleg III. ker. 3 szám alatt használják, felszentelt. 1953—54-ben a kazihegyi szőlősgazdák itt építet ték fel, jelenleg  a külterület legrendezettebb keresztje  és haranglábja. A harang bronzöntvény, tartója Y alakú fa, teteje sátortető alakú bádoglemez, korábban deszka, illetve zsindely tetővel. Kezelője Varga Ferenc. Ma is szól minden délben és vihar előtt.
272. Biteszék. (~) 1. Határrész Mórahalom és Nagyszéksós között, a belterülettől 1,5 km-re, délkeletre, területe: 60—70 hold. Talaja: szikes altalajú, kevés fűhozammal. Birkalegelőnek használták. Száraz időben „kivirágzik a szik." Nevét az ottlakó Bité nevű módos gazdáról kapta.
273. Rusahögy. sz. szö. K. I.: „1830 Rusák egyibe Rúzsa Josef szomszédságában." A belterülettől délkeletre kb. 6 km-re a Madarásztó és Kisszéksóstó közötti terület, szőlőhegy. Tagi használatú földek.
274. Görbeház (~). Belterülettől 1 km-re keletre L alakú, régen nádtetős paraszt ház. Hosszabbik része melléképület, rövidebb része lakott. A 40-es években Légoltalmi megfigyelőállomás. Szeged-Alsóközponton az elsők között épült ház, valószínűleg alakja miatt nevezték „görbeház"-nak. Volt a Gerle család tulajdonában, majd a termelőszövetkezet tulajdona lett. Lakás céljára használták, az 50-es években a bunkerek építéséhez e tanya mellett építették ki a betonkeverő és vízellátó berendezéseket.
275. -
276. Széksósi műút (~) Ú. A településről kivezető székes utat kövesúttá (aszfalttal borított)  alakították át.  A hegyes útíveket levágták.  Az út csatlakozik a Szeged—Jugoszlávia E5 úthoz. Röszkén át menetrendszeri buszjárat Szegedre.
277. Nagyszéksósi öregiskola (~). 1853. április 19-én nyílt meg. 1920-as évek végén tanteremmel és lakással bővült. A tanítás 1977-ben megszűnt.
278. Nagyszéksósi újiskola. (-~) A nagy gyermeklétszám miatt vált szükségessé az új iskola megépítése az 1920-as években.
279. Széksósi harang. (~) Ke. A tanítás kezdetét megelőzően, illetve a delet jelezték, Szentmihálytól Szentgyörgy napig reggeli 5, déli 12 és 19 órakor. Szentgyörgy naptól Szentmihályig hajnal 4,12 és 20 órakor, ezenkívül az iskolai tanítások idején 7.30-kor és 8 órakor. A harangozó az iskola tanítója volt. A hónap első, második és harmadik vasárnapját megelőzően mise kezdete előtt háromszor, 15 percenként harangoztak. „Beharangoztak misére."
280. Ipar-szöllők. (~) sz, szö. 1900-as évek első felében, a belterülettől nyugatra, kb 2-3 km-re. Területe: 10—15 hold. Régimódi telepítésű szőlő volt. Ökrökkel vontatott talajforgatás, szekérkeréknyom távolságra ültetett, túlnyomórészt kadarka. Jelenleg szántó. Talaja: ritka, homokos, szőlőművelésre alkalmas. Iparkodtak a tulaj donosok a futóhomokot megkötni, innen a neve: iparszőlők. Széksóstói álomás: A kisvasút széksóstói állomása, lakással, jegypénztárral, raktárral, minden áthaladó vonat megállt itt. Az állomások telefonösszeköttetésben álltak a szegedi gazdasági vasút központjával. Az állomáson szembe jövő forgalom kitérővel biztosítva.
281. Széksóstói bót: ÁFÉSZ széksósi vegyesbolt. (~) A lakosság ellátását mintegy 30 éven át az állomással szembeni saját házában, Paplógó Antal vezette külterületi bolt biztosította. A bolt mellett italbolt is állott a lakosság rendelkezésére.
282. [Gáspártelek. I.: „1752: Gáspár teleket... maga édes attyam vette meg 1725 esztendőben."] Széksóstói vasútállomástól délkeletre megjelölt terület.
283. Katapart. (~) szö. Belterülettől délnyugatra kb. 7 km-re. „Katapart" ragadványnév a Felvidékről ideszármazott Wolford—Bunford család leszármazott jainak megkülönböztetésül szolgál; a Wolford Katalin családjából ma is élők a Katák. Talaja: futóhomok, talajszinttől kb. 2,2 méter magasságban emelke dik ki, szőlőtermesztésre alkalmas. Területe kb. 10—15 kh.
284. Fürtönsor. (~) Belterülettől délkeletre, 1 km-re. Hossza: 2 km. Túlnyomó részt Fürtön családnevűek laktak itt, neve innen ered. Jelenleg a családnak két tagja él itt.
285. Kószóhögy: sz. szö. K. J.: Kószó hegy I.: „1843. Koszok tájékán... szőllőnknek használható homok." Kisszéksóstól északnyugatra elterülő szőlő, 15—20 hold
     területen, talaja nagyszemű futóhomok.
286. Butika-ház (~). A település belterületétől nyugatra kb. 2,5 km-re a Tüsöksoron lévő ház, ahol 2 dl. nagyságú cserépbutikkal (lapos alakú üvegedény) mérte az italát (pálinkát) a tulajdonos. A legények, idősebb emberek elmentek a Butika-házba és elfogyasztottak egy-egy butikkal és vittek is haza egy-egy edénykével. Ma a felújított házban Hajdú Illés lakik.
287. Dobó (K.: A belterülettől keletre fekvő határrész megnevezése. J. I.: 1930: „Kaszáló földem... Dobók szomszédságában" (~). A nagyszéksósi út mellett elterülő szikes, semlyékes terület. „Emönt a Dobóba..."
288. Gácsérhögy: Gácsérhegy K. J. I.: Kerle térképen 1855: Gátsér hegy Gácsér családnév+hegy szőlő. (~). Tüsöksortól nyugatra terül el. Nevét tulajdonosá ról kapta. Területe: 30 hold, szőlő a századforduló idején. Belterülettől 4 km-re, sík, futóhomok. 1942-ben a belvíz kipusztította a szőlőterületek zömét, szántóvá alakult. Nagyrészt szakszövetkezeti közös művelésű terület.
289. Sátánjárás (J. I. (~). Sátán családnév+járás, legelő. Sátán név a Wolford család gúnyneve. Tüsöksortól nyugatra fekvő és zömmel Ásotthalomhoz tartozó terület.
290. Gucihögy: Gucihegy. Guczi hegy. sz. (I.: 1849: szőllőm guczi hegybe). Nevét az ottlakó családról kapta (a most is élő Guczi család ősétől). A belterülettől délkeletre kb. 1 km-re. Területe 15 hold. Talaja: laza, homokos, szőlőtermesztésre alkalmas. Jelenleg a Homokkultúra Szakszövetkezet szántóként használja, tagi földnek.
291. Gud sor: Guczi sor. (~) Néhány házból álló tanyasor, nevét a Guczi családról kapta.
292. Gácsér (K. J. I.: „1855 Kerle térképen Gátsér" (~). Ásotthalom határán, a belterülettől nyugatra, kb. 3 km-re fekvő határrész. Elnevezése a 19. század elején itt földet birtokló család nevéből származik. Talaja: laza homok, szőlő-, gyümölcs-, rozstermesztésre alkalmas. Ma nagyobb részt a Homokkultúra Szakszövetkezet tagi használatú földterülete.
293. Fehér köröszt: Gazdasági köröszt. (~) Ke. Belterülettől 6—800 méterre délnyugatra, a kissori műút mellett. Anyaga gránit. Benke Ferenc kezdeményezésére adakozásokból emelték 1930-ban.
294. Vörös Október téesz: Vörös Október Termelőszövetkezet. 1949 novemberében alakult a volt Gerle-birtokon. Több termelőszövetkezet is beleolvadt. A gazdálkodási nehézségek miatt egyesültek a Haladás Szakszövetkezettel, (bővebben: Szécsy György 73. oldaltól).
295. Tüsöksor (K. J. I. (~). A belterülettől 2 km-re, nyugatra az örökföldek és a volt városi bérföldek határán húzódó dűlőút, amely mellett sűrűn tanyák épültek. Talaja: futóhomok, ezért akácfát telepítettek rajta, annak tüskéjéről kapta a tüsök elnevezést. Hossza kb. 2 km.
296. Zsombóajjj: Zsombóalj. (~) 1. Belterülettől délkeletre, kb. 3-3,5 km-re. Zsombékos, vizenyős legelőterület, kaszálónak nem alkalmas. Területe 25—30 hold. Bíbic található benne.
297. Bodor tanya: Bodor Antal tanyája. „Bodor kapitány" háza a Gerle-birtokkal határos, a Mórahalom—Röszke átkötő út mellett.
298. Kizsgucihögy: Kisguczihegy. szö. (1.: kis+Guczi családnév4-hegy' szőlő) (~)
299. Kántorház. Ocskai kántor háza, aki több éven át kántorizált Alsóközponton.
300. Tót cincár: Tóth János hentes negyedik kerületi házánál vágta le a jószágokat és a település déli részét látta el hentesáruval; 12 gyermeke volt.
301. Városi hegy (K.: Kisszéksós melletti szőlőhegy)
302. Városhögy: Városhegy, sz, szö. (J. I. ~) A szőlőhegyi iskolától északra, a belterülettől délkeletre kb. 5 km-re, 40—50 hold, melyet szőlőtermelésre használtak. Talaja homokos. Jelenleg nagyüzemi termesztésre hasznosított.
303. Kisszéksóstó (K.: Kis sziksós J. I.: Kerle térképen 1855 Kis Széksós (~). A belterülettől délkeletre fekvő északnyugat-délkelet irányú szikes tó, benne nád terem és gazdag madárvilág él.
304. [Gergőhögy K. J. Jakabffy Lajos 1919. évi térképén szerepel.] Az adatközlők nem ismerik.
305. László bognár tanyája: László Vince bognármester műhelye.  A bognár a századforduló után több helyi kovácsnak dolgozott. Az 1940-es évek végén szüntette meg bognárműhelyét a IV. ker 158 szám alatt.
306. Fábi kocsma. A belterülettől 2 km-re délre, Ördögh Fábiánról kapta a nevét. 1935—38-ig működik tanyai kocsmaként. Ezekben az években az SZDP képviselője is tartott itt kortesbeszédet.
307. Kisszéksós (K. J. I.  ~). Belterülettől délkeletre kb. 5 km-re Röszkével szomszédos határrész. Talaja: szikes, homokos.
308. Tüsöksori mögálló: Tüsöksori megállóhely. Alsóközponttól 2 km-re, le- és fölszállás célját szolgáló feltételes megállóhely volt.
309. Nesztorerdeje, e. (I.: 1760 Nesztor Erdeje, Nesztor erdő. Nesztor család név +erdő.) A tüsöksori kisvasúti megállótól délirányban valamikor volt erdő, amit felújítottak.
310. Tót kovács: Tóth András kovácsmester. A kovácsmester IV. ker 153. szám alatti lakos nyugdíjasként is dolgozott.
311. Futó Dobó tanya: Dobó Miklós tanyája. A településtől 2 km-re kisebb majorszerű tanyaház. Nevét, hírét a benne élő, versenylovat nevelő és futtató Dobó Miklósról kapta. Az állami gazdaság területe.
312. Szöllőhögy: Szőlőhegy, sz, szö. Kisszéksóstól délre elterülő szőlőművelésre alkalmas terület.
313. Szöllőhögyi iskola: előbb Pogány Frigyes iskola. Klebelsberg Kunó kultuszmi nisztersége idején épült. 1945 után Szőlőhegyi iskola, kéttantermes. A tanítás évek óta szünetel.
314. Balogsor: Balogh-sor (~). Belterülettől délre kb. 5 km-re lévő 3-4 tanya. Nevét az ottlakókról kapta. A család mintaszerűen gazdálkodott.
315. Kaller-iskola: Kraller iskola. Nevét Kraller nevű gazdaemberről kapta, aki névadója mintegy 400 kh. kiterjedésű dűlőnek, határrésznek, amelynek művelési ága szőlő, szántó, legelő. A belterületi Öregiskolához hasonló stílusban épült. Több évtizedig László István tanította az osztatlan iskola 25—30 fős diákcsoportjait. A 60-as évek elején Fodor Vincéné tanítónő zárta be az iskola kapuit. Jelenleg a Szegedi Ruházati Szövetkezet szőrmekikészítő üzeme működik benne.
316. Kallerhögy: Krallerhögy sz, szö. (K. I.: Kerle 1855-ös térképén Kraller hegy (~). 18. századi első szőlőtelepítőjének nevét viseli a terület. A belterülettől délre kb. 2 km-re, területe 35-40 hold. Talaja: laza homok, szőlő-, gyümölcs termelésre alkalmas terület.
317. László major: László Mihály, majd Kálmán birtoka.  (J.  . Múlt századi tulajdonosa a kb. 600 kat. holdas László Mihály pusztai kapitány, akinek a fia mintaszerű gazdaságot vezetett. (Két leánya és veje folytatta a gazdálkodást: Damásai Kamii és Kozmovszky Rezső). Ezen és a Gerle-birtokon alakult ki a Vörös Október Temelőszövetkezet.
318. Sátányok iskolája: Szobros iskola: Királyhalmi iskola. (J. ~) A település belterületétől 4 km-re délnyugatra, 1853-ban épült iskola. Eredetileg a földet adó Wolford, ragadványnevén Sátán családról nevezték el. Ferenc József császár 1883. évi látogatása után kapta a Királyhalmi iskola nevet. 1977-től a tanítás szünetel, jelenleg üresen áll.
319. Szűcs tanya: Szűcs Pál tanyája, aki cséplőtulajdonos is volt. A homokos talajon is könnyen járó „füstös" igen sok kisgazda gabonatermését csépelte el.
320. Szűcs tanya: Szűcs István esküdt tanyája. A jobb módú, jól gazdálkodó gazda igen népszerű volt.
321. Kiserdő. (~) e. A belterülettől délre kb. 3 km-re lévő 2-3 hold akácos, a Vörös Október tulajdona. A homok megkötésére telepítették. Talaja: laza futóhomok, termesztésre alkalmatlan. Jelenleg is akácerdő.
322. Libihögy. (J. I. ~) A belterülettől délkeletre, területe 10-15 hold. Talaja: homok, szőlő-, gyümölcstermesztésre alkalmas. Jelenleg a Homokkultúra Szakszövetkezet mint szántót használja.
323. Betyárok tanyája. (~) A Bóka tanyától keletre Rúzsa Sándorék tanyázó helye, szálláshelye volt.
324. Baksi part. (~) sz. A belterülettől délkeletre kb. 6 km-re. A múltban szőlőtermelésre  használták.  Talaja igen laza futóhomok, mezőgazdasági termelésre nem alkalmas, gyenge minőségű. Jelenleg közös használatú földek vannak itt. Területe: 20-25 hold.
325. Burgerhögy. sz, szö (J. I. ~) Madarásztótól keletre, zömmel Röszke területén helyezkedik el. Szőlő, szántó, tagi gazdálkodásban művelt terület.
326. Halmi suszter: Halmai Sándor cipészmester tanyája. A 40-es években dolgozott.
327. Ásotthalomfölső: Fölső Ásotthalom.  (~). Ásotthalom legkeletibb része, Mórahalomhoz tartozó rész a belterülettől nyugatra kb. 4 km-re. Területe: 80—100 hold. Talaja: homokos, szőlő-, gyümölcstermesztésre alkalmas. Részben a Szegedi Állami Gazdasághoz, részben a Homokkultúrához tartozik, jelenleg is szőlő-, gyümölcstermesztésre hasznosítják.
328. Királyhalom mögálló: Ásotthalomfölső kisvasúti megálló. A viták elkerülése miatt történt a névváltoztatás. Le- és felszállás céljául szolgáló hely, a község határa mellett.
329. Belsőásotthalom (K. J. I. 1855 Kerle térképen Belső ásott halom) Krallertól délre elterülő nagyobb szántóterület.
330. Paplógóhögy: Paplógó hegy: Lógóhögy. S, szö. (I.: 1840 körül Giba-féle tekkönyvben: Lógó Hegy). Madarásztótól kissé északkeletre, a belterülettől délkeletre kb. 2-3 km-re, területe 20-30 hold. Talaja: laza homok, szőlő-, gyümölcstermesztésre alkalmas. Jelenleg közös telepítésű gyümölcsös. Nevét a Paplógó családról kapta.
331. [Rókahögy: Rókahegy (L: róka+hegy 'szőlő'. A rókák egykori tanyázó helye gyakran szolgál a föld megnevezésére.) I. által megjelölt területen Kisszéksóstól északnyugatra.] Az adatközlők nem ismerik.
332. Ótványi malom: Vörösmalom. Belterülettől délre kb. 5 km-re épült szélmalom. Nevét Oltványi nevű gazdától kapta, aki építette. A Zsámboki soron működött, ma már a romjai sem találhatók.
333. Zsámboki-sor. Zsámboki Mihály és fiai háza a IV. kerületben egy semlyék szélén, több ház épült erre, az Oltványi-féle malom is, közös nevük lett a Zsámboki-sor.
334. Frejburgerhögy: Freiburgerhegy. sz, szö. (J. I. (~) I.: A 18. században bevándorolt német család a szőlő telepítője. Utóbb Nagyszéksóstól délre elterülő szántót és szőlőt nevezték így.
335. Madarásztó Mf. (K. J. I.: 1778: Buday Mihály felmérésében Madarász Tóó. 1855: Kerle térképén Madarász Tó. (~) A belterülettől délre kb. 1,5 km-re 5 km-ig. Területe: 60-70 hold. Talaja: vizenyős, nádas terület. Hal még ma is van benne, egy halásztársaság felügyeletében. Kisebb része a Vörös Október használatában volt, most a Homokkultúrához tartozik. Vadmadarak, víziszárnyasok, vadkacsa, vöcsök, bíbic, valamint róka, pézsmapocok, görény, mezei pocok találhatók.
336. [Szántó dombja (I.: 1814 Buday felmérésében: Szántó Dombja, keletkezési idejét tekintve a 17. század végére tehető. Az I. által jelzett területen a Madarásztótól északra]. Az adatközlők nem ismerik.
337. Volford tanya, Vörös Sátán tanyája Wolford Lajos cséplőgéptulajdonos, nagygazda tanyája. Ő már Fordson traktort alkalmazott, amivel elevátort is üzemeltetett.
338. Fúrús bót. Tanyai házibolt, szatócsbolt, vegyeskereskedés. Nevét volt tulajdonosáról, a boltvezetőről kapta.
339. Nagysömjék. Belterülettől délre 4 km-re, Csipaktól északra, a csipaki iskola mellett kb. 200 holdnyi területen. Áthúzódik rajta a Kissor-Tüsöksori vízelvezető csatorna, amely a Madarásztóba vezet. Talaja vízállásos, kaszáló, gyenge minőségű legelő. Állata a bíbic. Ma is semlyék, legelőnek használják.
340. Farkashögy. sz. (K. J. L: Giba-féle telekkönyvben 1840 körül: Farkas Hegy). Kb. 30-40 holdas szőlőhegy, majd a régi szőlő kipusztulása után őszibarackos, most szántóföld. Családnévi eredetű.
341. Zsámboki sömjék: Zsámboki semlyék 1. Belterülettől kb. 6 km-re. Talaja: legelő, vizes semlyék. Nevét az ottlakó Kiss család ragadványnevéről kapta. Területe 30 hold.
342. Zsámboki malom. Az 1870-es években épült, a belterülettől délre kb. 6 km-re lévő szélmalom. A századforduló idején szűnt meg. Búzát, rozsot, árpát őröltek, kölest is hántoltak benne.
343. Velez. 1, sz, szö. (K. J. I.: Kerle térképen 1855 Velez). Ásotthalom—Mórahalom határán, a belterülettől délnyugatra kb. 5-6 km-re fekvő határrész. Talaja homok, szőlő-, gyümölcstermesztésre alkalmas, laposabb része legelő. Ma a Homokkultúra Szakszövetkezethez tartozik, részben tagi, részben közös használatú földek.
344. Sátán-malom: Wolford-malom: Wolford György malma. Belterülettől délnyugatra kb. 5 km-re fekvő gőzmalom. Kezdetben nemcsak a környék, hanem a távoli határrészek őrölnivalóját is idehozták. Wolford György építette a százaforduló előtt. Minőségi őrleménye miatt messze földön híressé vált (Kelebia, Zsombó).
345. Fugel kovács műheje: Fugel Balázs kovácsmester műhelye IV. ker. 78. Csipak iskolától keletre volt.
346. Csipak iskola: Madarásztói iskola (K. J. (~). A belterületi Kőiskolához hasonló stílusban épült, két tantermes iskola. Évtizedeken keresztül szorgalmas tanítóként működött „Józsa mama" — Klukovitsné. Az iskola melletti szolgálati lakás már Klebelsberg miniszter idejében épült. A 70-es években már csak alsó tagozatos oktatás folyt.
347. Csipakiskolai harangláb. Reggel, délben, este, a tanítás kezdetét jelezte, és misére beharangozást. Ma már nem használják.
348. Vajas kovács: Vajas Imre kovácsmester műhelye.
349. Madarászi csárda: Madarász csárda (K. ~). A 19. század első felében épült a horgosi út mellett. A Szeged—Szabadka közötti hajtóút mellett, dombon épült csárda Rózsa Sándor mulatóhelye volt. A csárda a határúton épült, egy része Magyarországon, másik része Jugoszlávia területén feküdt. A tulajdonosa olyan pálinkafőző-felszerelést készített, amit szekérre épített, figyelemmel arra, hogy Magyarország felől jöttek-e a dugott pálinkafőzőüzemet ellenőrizni, vagy Jugoszlávia felől, mert aszerint a kedvező oldalra vontatta lóval vagy emberi erővel a főzdét. Ezután már a pénzügyőrök nem tehettek ellenőrzést, mert nem a saját országukon belül történt a kifőzés, a kihágás. A csárda épületét lebontották és a gazdasági iskola melletti tornatermet építették belőle, azóta azt is lebontották.
351. Bangó tanyai tejcsarnok, tejbegyűjtő. A Csipak iskolával szembeni tanyánál volt a városi feldolgozásra szánt tej átvevőhelye.
352. Csárdaiskola: Madarászi iskola (K.) Madarásztó, illetőleg a madarászi csárda mellett volt tanyai iskola. 1944 őszén a tanítás megszűnt, utolsó tanítás Vastagh Pál irányításával folyt. Az 50-es években a politikai helyzet miatt lebontották, építőanyagát a volt gazdasági iskola melletti tornaterem építéséhez használták fel.
353. Béróhögyi harangláb. A harang már régebben eltűnt, a harangláb egy éve dőlt ki.
354. Csárdafőd: Csárdaföld. 1. (J. I (~) L: „1840 Giba-féle telekkönyv: Madarász Csárda Földje." Madarásztó délnyugati partjánál, a két árok között a Horgos irányába vezető út végénél terül el. A Madarászi csárda a terület névadója. Sík, füzessel benőtt legelő. Területe kb. 3 hold.
355. Újosztás. (I. ~) A Madarásztó és a madarásztói iskola között 1945 után kiosztott földterület.
356. Lovászihögy: Lovászihegy, szö. (K. J. I. ~) A belterülettől délre kb. 6 km-re a Madarásztótól nyugatra. Sík fekvésű, talaja homokos, nagyüzemi szőlőter mesztés folyik. Nevét egy nagyobb földterületet használó tulajdonosáról kapta.
357. Béróhögy: Béróhegy. szö. (K. J. I. ~) I.: „Giba-féle telekkönyv lapjain 1840 körül: Béró Hegy. 1830-ban Béró János Senior a város tisztviselője volt." Szőlőtelep a belterülettől délre 6 km-re. Területe 60-70 hold. Talaja: ritka homok, szőlő-, gyümölcstelepítésre alkalmas. A trianoni békeszerződés idején a horgosiak tulajdonában, jelenleg a Homokkultúra Szakszövetkezet szőlővel beépített területe.
358. Kirisor. (~) A belterülettől délnyugatra kb. 7 km-re, hossza 2 km. Nevét az ottlakó Kiri családról kapta. Nevük a török időkre vezethető vissza, eredetileg Kűriek voltak. Tanaszi rét mellett található.
359. Tanaszi-rét: Tanaszi főd. 1. A KirisorXól keletre, délre terjed a jugoszláv határig. Területe kb. 200 hold. Nevét a múlt század közepén élő Tanas-Tanács-Tanaszi családnevekről kapta. Talaja vízállásos, gyenge minőségű réti szénát ad.  Legelő céljára használják.  Pihenőhelye  a vadkacsáknak, rókáknak, fogoly családoknak. Jelenleg is több őzcsalád él itt. Rendkívül kevés a vadnyúl. A magasabb részeken szántóművelés folyik.
360. Mező Imre tanyája (~) Mező bácsi bűbájos ember, kackiás bajusszal, aki biciklivel közlekedett. Ha valakin vagy jószágon rontás volt, akkor őt hívták. A 60-as években halt meg. Tanyája az államhatárhoz kb. 250 m-re van.
361. Gatya-főd. sz. A település belterületétől délnyugatra kb. 10 km-re a Tanaszi alsó széle. Nevét feltehetőleg a mai Míg (Mónár) család egyik ősétől kaphatta, ugyanis az egyikről azt tudjuk, hogy mindig bőszárú gyócsgatyában járt. Tanyájukhoz kb. 20-25 kh. földterület tartozott.
362. Béró. sz. (K. J. I.) A múlt században élt szegedi polgárcsaládról kapta a nevét. Szántóterület.
363. Ilovai tanka Mf. (~) Lankás, vizes rét kátyúval, gödrökkel. A belterülettől délkeletre kb. 5 km-re, ingoványos, zsombékos vizenyős, süppedős hely. Ezen okoknál fogva hasznosítása alig lehetséges. Nevét régi, Ilovai nevű tulajdonosáról, nagygazdáról kapta. Róka és egyéb állatok találhatók benne.
364. Bénimalom. Belterülettől délre, 6 km-re, a Tanaszi rét mentén volt szélmalom. Nevét Benő keresztnevet viselő tulajdonosról kapta. Gabonát őröltek benne, de tartottak ott csutrit is.

 

5. A földrajzi nevek betűrendes mutatója


Belterület

Ady tér	7
ÁFÉSZ-iroda	158
Alkotmány utca	23
Állatorvosi rendelő	62
Állomás	187
Arató utca	17
Babarczi cipész műhelye	28
Babarczi Ferenc háza	12
Bálint-bolt	119
Bálint gödrök	161
Balogh-koporsós	118
Balogh-borbély	120
Bankház	126
Bankó-kocsma	176
Barmos iskola	39
Bartók Béla utca	136
Bástya sor	20
Batki gödrök	161
Becző-bolt	38
Béke köz	184
Béke utca	177
Benzinkút	8
Birkajárás	24
Bölcsőde	67
Borfelvásárló	115
Buszállomás	97
Bütyök-bolt	119
Csend utca	45
Csöke kőműves	156
Csöke szobafestő	178
Császár kőműves	68
Cukrászüzem	174
Cukros-Mariska néni háza	26
Dankó utca	19
Délibáb utca	53
Diákotthon	157
Dobó István utca	1
Domb utca	139
Dosztig iskola	59
Dózsa György utca	142
Egészségház	69
Egyenlőség utca	52
Engine koszorús	153
Erkel Ferenc utca	135
Erkel Ferenc Művelődési Ház
Erzsébet-szobor	90
Felszabadulás utca	5
Felszabadulás útja	5
Felvásárlótelep	192
Filmszínház	165
Fináncia	30
Földművesszövetkezet	158
Földműves utca	198
Főzde	164
Frauenhoffer Mihály hentes	122
Fürdő	89
Fürtön Miklós kőműves	42
Füzes utca	180
Galgóczi-lakatos	43
Gazdasági Egyesület	159
Gazdabolt	259
Gazdasági iskola	195
Gépállomás	130
Gépállomási lakások	170
Gerle-malom	160
Gimnázium	40
Guczi-cipész háza	31
Gyepsor	137
Gyermekrendelő	66
Hajdú borbély	110
Hajdú műszerész	86
Hajdú-bolt	103
Hajdúné koszorús	78
Hajtó út	5
Haladás Mezőgazdasági Szakszövetkezet	130
Hangács paprikakészítő	81
Hangya	125
Határőrlaktanya	88
Hobbikertek	55
Hódi kovács háza	80
Homokkultúra Mezőgazdasági Szakszövetkezet	130
Honvéd utca	50
Horváth (Supi) kovács műhelye	171
Hunyadi liget	6
Iskola	40
Iskola utca	190
István király utca	131
Jókai utca	182
József Attila utca	22
Juhász Gyula utca	48
Kalász utca	199
Kálvária	98
Kapás utca	18
Kápolna	96
Kátéesz	104
Kati néni kávézója	37
Katona vendéglő	159
Kecskeméti pék	114
Kenyérosztó domb	93
Kertész utca	181
Kinyérvári domb	93
Kinyérváró halom	93
Kisáruház	125
Kisbank	70
Kisbolt	11
Kiss Balázs boltja	111
Kiss-koporsós	150
Kissori út	186
Kisvasút utca	201
Kodály Zoltán utca	147
Kőiskola	56
Kölcsey Ferenc utca	148
Kölcsönző	107
Könyvtár	127
Kossuth park	2
Kószó Dezső haszonvas felvásárló	124
Kótyel juhvágó	151
Közigazgatási Kirendeltség	64
Községháza	64
Köztársaság utca	46
Köztisztasági Fürdő	89

KTSZ	104
Kultúrház	159
Labancz-bognár	32
László-bognár	10
Lázár fatelep	85
Lenin út	131
Lőtér	7
Májusi, utca	196
Malomköz	154
Méntelep	99
Mező Imre utca	138
Mikszáth Kálmán utca	145
Móra Ferenc utca	49
Mozi	166
Mulati-cipész	116
Munkácsy Mihály utca	134
Művelődési Ház	159
Nádas utca	183
Nagy Mihály hentes	122
Nagybank	87
Negyvennyolcas emlékmű	91
Némethné fodrász	129
Nyár utca	13
Oncsa házak	16
Omnibusz állomás	72
Oravecz-kárpitos	168
OTP	87
Otthagyi szöllők	2
Óvoda (régi)	121
Óvoda	100
Önkiszolgáló bolt	122
Öreg temető	76
Öregek Napközi Otthona	25
Papírbolt	174
Paplógó Antal lakatos műhelye	108
Paprika köz	189
Paprika-telep	194
Park	71
Pártház	126
Patika	165
Pékség	162

Pénzügyőrség	30
Petőfi Sándor utca	41
Piactér	57
Plébánia	94
Pölös-borbély	109
Polyák asztalos műhelye	33
Pópity-borbély	113
Posta	60
Pramonád	71
Presszó	122
Rákóczi tér	188
Régiposta	191
Remény utca	141
Rendőrség	61
Révész-kocsma	84
Rigó utca	36
Rokkant fődek	6
Rózsa utca	47
Rziha Károly hentes	79
Ságvári köz	4
Sarló utca	172
Sebők Mátyás kiskereskedő	175
Sebők Papp Mihály fodrász	163
Smidt-cipész	29
Sportpálya	185
Szabadság utca	51
Szabó Mihályné szatócs	106
Szabóné fodrász	117
Szabó Szilveszterné koszorús	152
Szántó utca	14
Széchenyi utca	146
Szécsi Imre borbély	77
Szegedi utca	73
Szegfű utca	197
Szelgrád János kiskereskedő	34
Szelka szerviz	132
Szikvízüzem	179
Szociális Otthon	88
Szovjet emlékmű	92
Szőlő utca	140
Szörényi Ferenc boltja	167

Szövetkezeti utca	144
Szülőotthon	157
Takarékszövetkezet	70
Tanács Ferenc fuvarozó	149
Tanács Imre kiskereskedő	21
Tanácsháza	64
Táncsics Mihály utca	44
Tápbolt	128
Tavasz utca	200
TBC-átképző	88
Tejcsarnok	123
Templom	96
Templomfőd	95
Tömörkény István utca	143
Tóth-asztalos	172
Tóth János kovács műhelye	82
Tüdőgondozó	63
Tüzép	193
Tűzoltóság	65
Új-temető	54
Úttörő utca	32
Varga Illés kőműves	101
Varga Mihály kovács műhelye	27
Varga József paprikakészítő	155
Varga Ferenc szabó műhelye	83
Varga Illésné koszorúkészítő	75
Városháza	64
Vásártér	9
Vass Illés műszerész	102
Vaszkó-kocsma	112
Vegyibolt	107
Vér István asztalos	169
Világháborús emlékmű	90
Villanytelep	133
Víztorony	58
Volford-szeszfőzde	105
Zádori Lajos kovács műhelye	74
Zöldkereszt	66
Zrínyi utca	3

 

Külterület

Arankahögy	215
Ásotthalomfelső	326
Bajai út	241
Baksi part	323
Balogh-sor	313
Bankó tanyai-tejcsarnok	349
Belsőásotthalom	328
Belsőjárás	214
Bénimalom	362
Béró	360
Béróhögyi harangláb	351
Béróhögy	355
Betyárok tanyája	322
Bikaistálló	267
Birkajárás	240
Biteszék	271
Biteszéki megálló	257
Bodor tanya	296
Burgerhögy	324
Butika-ház	285
Csárdaföld	352
Csárdaiskola	350
Császár partja	218
Császárrétje	220
Császárvíz	223
Csipak iskola	345
Csipakiskolai harangláb	346
Dobó	286
Dobó-kocsma	268
Dobó-féle szélmalom	247
Fábi-kocsma	305
Farkas	217
Farkashögy	339
Farkas tanya	226
Fehér köröszt	292
Felsőnagyistványi harangos	213
Folyó	245
Frejburgerhögy	333

Fugel-kovács műhelye	344
Fürtönsor	283
Fúrús-bolt	337
Futó Dobó tanya	310
Gácsér	291
Gácsérhögy	287
Gáspártelek	281
Gátőrház	224
Gatya-föld	359
Gergőhögy	303
Görbeház	273
Guczihögy	289
Guczi-sor	290
Hajdú-bognár műhelye	269
Halászka	203
Halmai Sándor cipész tanyája	325
Hétágú út	206
Ilovai tanka	361
Ipar-szőlők	278
Kántorház	298
Katapart	282
Kazi-erdő	265
Kazihögy	266
Kerekiskola	219
Királyhalom megálló	327
Kirisor	356
Kiserdő	320
Kisszéksós	302
Kisszéksóstó	306
Kisguczihögy	297
Kollár-sugarút	234
Komócsin-féle szeszfőzde	232
Kószó-bognár tanyája	251
Kószóhögy	253
Kószóhögy	284
Kószó-tejgyűjtő	237
Kraller-iskola	314
Krallerhögy	315
Kupak tanya	242
Kutyaménes	236
László bognár tanyája	304
László-major	316
Libihögy	321
Lovászihögy	354
Ludasihögy	208
Madarászi csárda	348
Madarásztó	334
Magyar köröszt	248
Malmos Babarczi-tanya	233
Malmos csatorna	244
Masa-tanya	216
Masa-rét	260
Masa-kanyar	235
Meló semlyék	255
Mező Imre tanyája	358
Minta Dobó-tanya	259
Móradomb	238
Móricz-sarok	202
Nagy István szőlő	211
Nagy-sziksós	211
Nagyistván	209
Nagyistvánerdő	210
Nagy Istvány	212
Nagysemlyék	338
Nagyszéksósi öregiskola	275
Nagyszéksósi új iskola	276
Nagyszéksóstó	250
Nesztorerdeje	308
Oltványi-malom	331
Orosz dűlő	228
Ötágú út	263
Paplógóhögy	329
Radvánszki-köröszt	222
Rókahögy	330
Rusahögy	272
Rúzsahögy	227
Sátán-malom	343
Sátánjárás	288
Sátányok iskolája	317
Szabóhögy	221
Szántó dombja	335
Szécsi-kanyar	262
Szécsi Tóni-tanya	261
Széksósi harang	277
Széksóstói állomás	279
Széksóstói bolt	280
Széksóstói műút	274
Szent János	246
Szöllőhögy	311
Szőlőhegyi iskola	312
Szűcs-tanya	318
Szűcs István tanyája	319
Szűcsház	256
Tanácshögy	204
Tanaszi-rét	357
Telefonos út	205
Tepszihögy	258
Tóth Cincár tanyája	299
Tóth kovács tanyája	309
Tóth kovács műhelye	252
Tüdő-köröszt	225
Tüsöksor	294
Tüsöksori harangláb	270
Tüsöksori megálló	307
Tyúkászház	226
Tüsöksori megálló	307
Tyúkászház	226
Újosztás	243
Újosztás	353
Utászház	264
Vajas kovács műhelye	347
Városhögy	301
Városi hegy	30
Velez	342
Virágzó-kultúrház	231
Vörös Október Termelőszövetkezet	293
Wagner-erdő	229
Wagner-tanya	230
Wolford-tanya	336
Zákányi út	207
Zombori-tanya	254
Zsámboki semlyék	340
Zsámboki-sor	332
Zsámboki szélmalom	341
Zsigaház	239
Zsombóalj	295