TartalomVárosunk templomaÚjdonságokKeresésTartalomTechnológiaÜzlet.mórahalom.huMórahalom telefonkönyve

 

VÁROSUNK
Történet
A jelen
A jövö : tervek
Testvértelepülések
Térkép
Fotóalbum
Sport
TURISZTIKA
ÖNKORMÁNYZAT
INTÉZMÉNYEK
TÉRSÉGÜNK
HOMOKHÁT
IPARI PARK
PARTNEREINK
SAJTÓ

 

KÉPESLAP
VENDÉGKÖNYV

 

Testvértelepülésünk- Csíkszentmárton


Az
együttműködési megállapodás Testvérvárosunkkal

 

   Aki egyszer is járt Erdélyben, nem tudja feledni. Lenyűgözi a természet, a Békás szoros félelmetes sziklái, a Gyilkos tó derékba tört fenyői, a zuhatagos folyók, a Hargita bámulatos rengetege, a Szent Anna tó legendája. És lenyűgözi az ott élők szívóssága, ereje és rendületlen hite. Erdélybe mindenkinek el kell jutni. És mi nagyon boldogok vagyunk, hogy testvértelepülésünk mindezen "csodák" közelében van.
    A Csíki medence földrajzi-közigazgatási központja Csíkszereda, tőle északra Felcsík, délre Alcsík fekszik. Ez utóbbinak központja Szentmárton. Alcsík sűrűn lakott vidék. A medencét egyik oldalról a Csíki Havasok, a másikról a Dél- és Közép Hargita öleli.
    Csíkszentmárton lélekszáma közel 6000 a hozzá tartozó Lázárfalvával és Csíkkozmással. Katolikus vidék, ide nem tudott betörni a reformáció. Lakói ősidők óta mezőgazdasággal és fakitermeléssel foglalkoznak. Alcsík adja az ország vető krumplijának jó részét.

   Mórahalom és Csíkszentmárton kapcsolatát iskoláink közös névadója - Móra Ferenc - alapozta meg.
    Az első látogatást 1995-ben a Mórahalmi Általános Iskola tanári kara tette meg, majd az önkormányzat, a helyi vállalkozók és a lakosság cserekapcsolata követte. De fellépett a parasztkórusunk, a fúvószenekarunk és a nagy majorett- csoportunk is a településen. Mi pedig rendszeresen fogadjuk a szeptemberi városnapon és a szüreti mulatságon csíkszentmártoni barátainkat. A falu fiatal és dinamikus polgármestere, Gergely András, személyes jó barátunk.
    Itt működik az Alcsík egyik legjelentősebb mezőgazdasági középiskolája - kollégiuma gyakran ad szállást a mórahalmi vendégcsoportoknak.

   Csíkszentmárton élni akar a természetadta lehetőségeivel. Turisztikai irodáját Kabdebó Zsuzsa vezeti. És aki ott jár, tudja, van mit megcsodálni ezen a vidéken. Ott van először is a Szent Anna tó és a Mohos láp. (Közigazgatásilag mindkettő Csíkszentmártonhoz tartozik.) A legendák, a csodák földje ez. Nemcsak a pogány kor táltosainak, tündéreinek hazája, hanem a kereszténnyé kényszerített székelység egyik csodatévő szent helye is. Évszázadok zarándokhelye. Varázsos szépsége, a víz egyedülálló tisztasága elbűvöli az odalátogatót. 950 méter tengerszint feletti magasságával, 100 méterrel fekszik alacsonyabban a Mohosnál. A láp 80 ha területen fekszik, néhány évezreddel ezelőtt ugyanolyan lehetett, mint a Szent Anna tó. Mára már csak néhány tengerszem csillog a zöld mohapázsitban, a tundrát idéző csenevész fenyők között. Különös, elvarázsolt világ a Mohos. Félelmetes ellenfél embernek, állatnak, különösen hosszantartó esőzések után. Ilyenkor még az elkóborolt szarvasmarhát, az óvatlan medvét is "beszívja" a mocsár. Védett növényei között jégkorszakbeliek is vannak. A Mohost csak vezetővel járhatjuk. Ha Lacit, a fantasztikus környezetvédőt kapjuk társul - az igazi ajándék. Nemcsak tudása lenyűgöző, de páratlan székely humora is.

   Nincs erdélyi magyar, akinek a Csíkszentmártontól alig néhány kilométerre lévő Nyergestető hallatára ne dobbanna meg a szíve. Sok győzelmet és vereséget megélt történelmünk egyik legismertebb színtere. Itt a Nyerges keskeny vállán próbálta megállítani a beözönlő orosz csapatokat 1849. augusztus elsején Gál Sándor honvédezredes maroknyi csapata. Védték- alig kétszázan a csíki Thermophülét- mindhalálig. Hősi önfeláldozásuk emlékére kőkeresztet állított a kegyelet, amelyet minden évben kétszer, március 15-én és augusztus 1-én koszorúznak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak. Az erdőben, a fenyvesek között háborítatlanul nyugszanak a tömegsírban a negyvennyolcas hősök. Kicsi ágakból összekötött keresztek, kopjafák, kavicsból kirakott gyönyörű versek a mai üzenetek. Nemrég olvastam, hogy nemcsak az 1848-as hősök temetője ez, hanem az 1550-es és 1660-as tatár, török támadások áldozatainak is örök nyughelye. Kányádi Sándor gyönyörű verse ”A nyergestető" kötelező olvasmány annak, aki itt jár.

   És mesélnek, mesélnek tovább a vén, kopott hegyek. Csíkszentmárton fölött a Rugát tető őrködik, amelyen az Alcsíkot Moldvával összekötő 40 km hosszú, csodaszép úzvölgyi út halad. Rugát tető! Milyen kevés, ha csak azt mondjuk el róla, hogy 1100 m magas és hogy vízválasztó. Attila népe, Ruga vezér üzen nevével a messzi múltból éppúgy, ahogy az Úz völgye harcias rokonainkról, a történelem ködében szétfoszlott úz népről. És a közelmúltról. A II. világháború halottairól, áldozatairól, akik között számtalan csíkszentmártoni is akadt. A nemrég felállított emlékmű nekik állít kegyeletet, akik itt, az Úz völgyében estek el.

   De ez a borvizek hazája is. Az itteni hegységek, a Hargita, a Csíki havasok lábainál mindenhol éreztetik hatásukat a vulkáni utóműködések. A borvizek, a száraz gázfeltörések (mofetták) kézzel fogható bizonyítékai a legalacsonyabb hőfokon megnyilvánuló vulkáni életnek. Az alcsíki medence legfőbb kincse a borvízforrás és a szabad gázömlés, melynek egytizede sincs hasznosítva. Nincs falu ezen a kis területen, ahol ne létezne legalább egy "büdös gödör ", vagy egy "bugyogó", "lobogó", fagerendás borvízfürdő.

   Alcsíkból mindenhova el lehet jutni szinte száz km-es körzetben. A Békás-szoros, a Gyilkos-tó, a gyönyörű felcsíki és alcsíki úton érhető el. Alig másfél-két óra és autóval átjutunk a Hargita legszebb részén, a Tolvajos tetőn és leereszkedünk Szentegyházára, majd onnan Székelyudvarhelyre és a Korond-vidékre. De legalább ilyen gyönyörű a Háromszék is. (Kézdivásárhely, Csernáton, Sepsiszentgyörgy)

Csak neki kell vágni! És meghallani, megérteni Erdély üzenetét. Az üzenetet, hogy várnak.

 

Magyar Istvánné

oldal Mórahalom Város Polgármeteri Hivatalának honlapjának része, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával jött létre, 1999-ben.